Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A nyári szünet lerövidítésének ötlete több országban felbukkant az elmúlt hónapokban, sokak szerint ez lenne a megoldás a diákok lemaradásának enyhítésére.
A hónapokig tartó online oktatás miatt világszerte rengeteg gyerek maradt le a tananyaggal, mindenhol más-más forgatókönyvet dolgoztak ki a hátrányok mérséklésére. Épp a napokban írtunk arról, hogy néhány walesi iskolában meghosszabbított iskolahéttel kísérleteznek jövő januártól, minden nap plusz egy óra szakkörrel, válaszható foglalkozással bővül majd.
Több szakember a nyári szünet lerövidítésének ötletét is elővette, szerintük ugyanis a "túl hosszú" nyári szünet negatív hatással van a hátrányos helyzetű diákok tudásszintjére, nehezebb számukra a felzárkózás. A nyári szünet hossza egyébként Európa- és vilásgszerte más és más: míg az olasz diákok majdnem három hónapig lehetnek otthon, addig Hollandiában alig másfél hónap jut a pihenésre.
Nagy-Britanniában valójában már korábban, az online oktatás 2020 márciusi beindulása után előkerült a nyári szünet lerövidítésének témája, hasonlóan Németországhoz, ahol szintén tavaly tavasszal, a digitális oktatást hiányosságait felismerve merült fel az ötlet – írja a Schoolsweek.
Míg Németországban a javaslatról megkérdezett szülők 55 százaléka támogatta az ötletet, és csak 9 százalék ellenezte a javaslatot, addig a brit szülők közül többen úgy reagáltak, felborítaná a család terveit a lerövidített szünet. A tanárokból és szakértőkből is vegyes reakciót váltott ki a kezdeményezés: a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a gyerekeknek jót tenne, ha valamivel többet járnának iskolába, ugyanakkor sok pedagógus azt mondta, a szokásos munkarend mellett is rengeteg a túlórájuk, a rövidített vakáció ezen a helyzeten tovább rontana.
Hollandia: rövidebb nyári, hosszabb őszi és tavaszi szünet
Nem Nagy-Britannia és Németország az egyetlen, ahol napirenden van a nyári szünet lerövidítése. Novemberben egy szülői szervezet 14 ezer embert kérdezett meg a témáról, miután Hollandia flamand oktatási vezetője bejelentette, hogy 2022-től két héttel rövidebb lesz a nyári szünet, cserébe viszont egy héttel meghosszabbítják az őszi és a tavaszi szünetet. A megkérdezett szülők 43 százaléka a korábbi gyakorlathoz ragaszkodna, azaz megtartaná a két hónapnyi vakációt. Eltérő válaszokat adtak arra is, hogyan kellene kompenzálni a nyári szünet lerövidítését: a szülők 44 százaléka meghosszabbítaná az őszi és a tavaszi vakációt, míg 20 százalék az őszi és tavaszi hosszabbítás nélkül is támogatná a nyári vakáció lerövidítését.
Néhány évvel ezelőtt itthon is előkerült a kérdés, vajon nem túl hosszú-e a két és fél hónapos nyári szünet. A köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, el lehet gondolkodni azon, hogy a rövidebb nyári és a hosszabb őszi, tavaszi és téli szünet nem lenne-e jobb, mert sok szülőnek jelent problémát a gyerekek nyári felügyeletének megoldása, ráadásul a diákok rengeteget felejtenek a két és fél hónapos szünet alatt.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.