A nyári szünet lerövidítésének ötlete több országban felbukkant az elmúlt hónapokban, sokak szerint ez lenne a megoldás a diákok lemaradásának enyhítésére.
A hónapokig tartó online oktatás miatt világszerte rengeteg gyerek maradt le a tananyaggal, mindenhol más-más forgatókönyvet dolgoztak ki a hátrányok mérséklésére. Épp a napokban írtunk arról, hogy néhány walesi iskolában meghosszabbított iskolahéttel kísérleteznek jövő januártól, minden nap plusz egy óra szakkörrel, válaszható foglalkozással bővül majd.
Több szakember a nyári szünet lerövidítésének ötletét is elővette, szerintük ugyanis a "túl hosszú" nyári szünet negatív hatással van a hátrányos helyzetű diákok tudásszintjére, nehezebb számukra a felzárkózás. A nyári szünet hossza egyébként Európa- és vilásgszerte más és más: míg az olasz diákok majdnem három hónapig lehetnek otthon, addig Hollandiában alig másfél hónap jut a pihenésre.
Nagy-Britanniában valójában már korábban, az online oktatás 2020 márciusi beindulása után előkerült a nyári szünet lerövidítésének témája, hasonlóan Németországhoz, ahol szintén tavaly tavasszal, a digitális oktatást hiányosságait felismerve merült fel az ötlet – írja a Schoolsweek.
Míg Németországban a javaslatról megkérdezett szülők 55 százaléka támogatta az ötletet, és csak 9 százalék ellenezte a javaslatot, addig a brit szülők közül többen úgy reagáltak, felborítaná a család terveit a lerövidített szünet. A tanárokból és szakértőkből is vegyes reakciót váltott ki a kezdeményezés: a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a gyerekeknek jót tenne, ha valamivel többet járnának iskolába, ugyanakkor sok pedagógus azt mondta, a szokásos munkarend mellett is rengeteg a túlórájuk, a rövidített vakáció ezen a helyzeten tovább rontana.
Hollandia: rövidebb nyári, hosszabb őszi és tavaszi szünet
Nem Nagy-Britannia és Németország az egyetlen, ahol napirenden van a nyári szünet lerövidítése. Novemberben egy szülői szervezet 14 ezer embert kérdezett meg a témáról, miután Hollandia flamand oktatási vezetője bejelentette, hogy 2022-től két héttel rövidebb lesz a nyári szünet, cserébe viszont egy héttel meghosszabbítják az őszi és a tavaszi szünetet. A megkérdezett szülők 43 százaléka a korábbi gyakorlathoz ragaszkodna, azaz megtartaná a két hónapnyi vakációt. Eltérő válaszokat adtak arra is, hogyan kellene kompenzálni a nyári szünet lerövidítését: a szülők 44 százaléka meghosszabbítaná az őszi és a tavaszi vakációt, míg 20 százalék az őszi és tavaszi hosszabbítás nélkül is támogatná a nyári vakáció lerövidítését.
Néhány évvel ezelőtt itthon is előkerült a kérdés, vajon nem túl hosszú-e a két és fél hónapos nyári szünet. A köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, el lehet gondolkodni azon, hogy a rövidebb nyári és a hosszabb őszi, tavaszi és téli szünet nem lenne-e jobb, mert sok szülőnek jelent problémát a gyerekek nyári felügyeletének megoldása, ráadásul a diákok rengeteget felejtenek a két és fél hónapos szünet alatt.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
