A „túl hosszú” nyári szünet negatív hatással van a diákokra, több országban rövidítenének

A nyári szünet lerövidítésének ötlete több országban felbukkant az elmúlt hónapokban, sokak szerint ez lenne a megoldás a diákok lemaradásának enyhítésére.

  • Bezzeg Hanna

A hónapokig tartó online oktatás miatt világszerte rengeteg gyerek maradt le a tananyaggal, mindenhol más-más forgatókönyvet dolgoztak ki a hátrányok mérséklésére. Épp a napokban írtunk arról, hogy néhány walesi iskolában meghosszabbított iskolahéttel kísérleteznek jövő januártól, minden nap plusz egy óra szakkörrel, válaszható foglalkozással bővül majd.

Több szakember a nyári szünet lerövidítésének ötletét is elővette, szerintük ugyanis a "túl hosszú" nyári szünet negatív hatással van a hátrányos helyzetű diákok tudásszintjére, nehezebb számukra a felzárkózás. A nyári szünet hossza egyébként Európa- és vilásgszerte más és más: míg az olasz diákok majdnem három hónapig lehetnek otthon, addig Hollandiában alig másfél hónap jut a pihenésre.

Nagy-Britanniában valójában már korábban, az online oktatás 2020 márciusi beindulása után előkerült a nyári szünet lerövidítésének témája, hasonlóan Németországhoz, ahol szintén tavaly tavasszal, a digitális oktatást hiányosságait felismerve merült fel az ötlet – írja a Schoolsweek.

Míg Németországban a javaslatról megkérdezett szülők 55 százaléka támogatta az ötletet, és csak 9 százalék ellenezte a javaslatot, addig a brit szülők közül többen úgy reagáltak, felborítaná a család terveit a lerövidített szünet. A tanárokból és szakértőkből is vegyes reakciót váltott ki a kezdeményezés: a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a gyerekeknek jót tenne, ha valamivel többet járnának iskolába, ugyanakkor sok pedagógus azt mondta, a szokásos munkarend mellett is rengeteg a túlórájuk, a rövidített vakáció ezen a helyzeten tovább rontana.

Hollandia: rövidebb nyári, hosszabb őszi és tavaszi szünet

Nem Nagy-Britannia és Németország az egyetlen, ahol napirenden van a nyári szünet lerövidítése. Novemberben egy szülői szervezet 14 ezer embert kérdezett meg a témáról, miután Hollandia flamand oktatási vezetője bejelentette, hogy 2022-től két héttel rövidebb lesz a nyári szünet, cserébe viszont egy héttel meghosszabbítják az őszi és a tavaszi szünetet. A megkérdezett szülők 43 százaléka a korábbi gyakorlathoz ragaszkodna, azaz megtartaná a két hónapnyi vakációt. Eltérő válaszokat adtak arra is, hogyan kellene kompenzálni a nyári szünet lerövidítését: a szülők 44 százaléka meghosszabbítaná az őszi és a tavaszi vakációt, míg 20 százalék az őszi és tavaszi hosszabbítás nélkül is támogatná a nyári vakáció lerövidítését.

Néhány évvel ezelőtt itthon is előkerült a kérdés, vajon nem túl hosszú-e a két és fél hónapos nyári szünet. A köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, el lehet gondolkodni azon, hogy a rövidebb nyári és a hosszabb őszi, tavaszi és téli szünet nem lenne-e jobb, mert sok szülőnek jelent problémát a gyerekek nyári felügyeletének megoldása, ráadásul a diákok rengeteget felejtenek a két és fél hónapos szünet alatt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.