A nyári szünet lerövidítésének ötlete több országban felbukkant az elmúlt hónapokban, sokak szerint ez lenne a megoldás a diákok lemaradásának enyhítésére.
A hónapokig tartó online oktatás miatt világszerte rengeteg gyerek maradt le a tananyaggal, mindenhol más-más forgatókönyvet dolgoztak ki a hátrányok mérséklésére. Épp a napokban írtunk arról, hogy néhány walesi iskolában meghosszabbított iskolahéttel kísérleteznek jövő januártól, minden nap plusz egy óra szakkörrel, válaszható foglalkozással bővül majd.
Több szakember a nyári szünet lerövidítésének ötletét is elővette, szerintük ugyanis a "túl hosszú" nyári szünet negatív hatással van a hátrányos helyzetű diákok tudásszintjére, nehezebb számukra a felzárkózás. A nyári szünet hossza egyébként Európa- és vilásgszerte más és más: míg az olasz diákok majdnem három hónapig lehetnek otthon, addig Hollandiában alig másfél hónap jut a pihenésre.
Nagy-Britanniában valójában már korábban, az online oktatás 2020 márciusi beindulása után előkerült a nyári szünet lerövidítésének témája, hasonlóan Németországhoz, ahol szintén tavaly tavasszal, a digitális oktatást hiányosságait felismerve merült fel az ötlet – írja a Schoolsweek.
Míg Németországban a javaslatról megkérdezett szülők 55 százaléka támogatta az ötletet, és csak 9 százalék ellenezte a javaslatot, addig a brit szülők közül többen úgy reagáltak, felborítaná a család terveit a lerövidített szünet. A tanárokból és szakértőkből is vegyes reakciót váltott ki a kezdeményezés: a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a gyerekeknek jót tenne, ha valamivel többet járnának iskolába, ugyanakkor sok pedagógus azt mondta, a szokásos munkarend mellett is rengeteg a túlórájuk, a rövidített vakáció ezen a helyzeten tovább rontana.
Hollandia: rövidebb nyári, hosszabb őszi és tavaszi szünet
Nem Nagy-Britannia és Németország az egyetlen, ahol napirenden van a nyári szünet lerövidítése. Novemberben egy szülői szervezet 14 ezer embert kérdezett meg a témáról, miután Hollandia flamand oktatási vezetője bejelentette, hogy 2022-től két héttel rövidebb lesz a nyári szünet, cserébe viszont egy héttel meghosszabbítják az őszi és a tavaszi szünetet. A megkérdezett szülők 43 százaléka a korábbi gyakorlathoz ragaszkodna, azaz megtartaná a két hónapnyi vakációt. Eltérő válaszokat adtak arra is, hogyan kellene kompenzálni a nyári szünet lerövidítését: a szülők 44 százaléka meghosszabbítaná az őszi és a tavaszi vakációt, míg 20 százalék az őszi és tavaszi hosszabbítás nélkül is támogatná a nyári vakáció lerövidítését.
Néhány évvel ezelőtt itthon is előkerült a kérdés, vajon nem túl hosszú-e a két és fél hónapos nyári szünet. A köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, el lehet gondolkodni azon, hogy a rövidebb nyári és a hosszabb őszi, tavaszi és téli szünet nem lenne-e jobb, mert sok szülőnek jelent problémát a gyerekek nyári felügyeletének megoldása, ráadásul a diákok rengeteget felejtenek a két és fél hónapos szünet alatt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
