Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A nyári szünet lerövidítésének ötlete több országban felbukkant az elmúlt hónapokban, sokak szerint ez lenne a megoldás a diákok lemaradásának enyhítésére.
A hónapokig tartó online oktatás miatt világszerte rengeteg gyerek maradt le a tananyaggal, mindenhol más-más forgatókönyvet dolgoztak ki a hátrányok mérséklésére. Épp a napokban írtunk arról, hogy néhány walesi iskolában meghosszabbított iskolahéttel kísérleteznek jövő januártól, minden nap plusz egy óra szakkörrel, válaszható foglalkozással bővül majd.
Több szakember a nyári szünet lerövidítésének ötletét is elővette, szerintük ugyanis a "túl hosszú" nyári szünet negatív hatással van a hátrányos helyzetű diákok tudásszintjére, nehezebb számukra a felzárkózás. A nyári szünet hossza egyébként Európa- és vilásgszerte más és más: míg az olasz diákok majdnem három hónapig lehetnek otthon, addig Hollandiában alig másfél hónap jut a pihenésre.
Nagy-Britanniában valójában már korábban, az online oktatás 2020 márciusi beindulása után előkerült a nyári szünet lerövidítésének témája, hasonlóan Németországhoz, ahol szintén tavaly tavasszal, a digitális oktatást hiányosságait felismerve merült fel az ötlet – írja a Schoolsweek.
Míg Németországban a javaslatról megkérdezett szülők 55 százaléka támogatta az ötletet, és csak 9 százalék ellenezte a javaslatot, addig a brit szülők közül többen úgy reagáltak, felborítaná a család terveit a lerövidített szünet. A tanárokból és szakértőkből is vegyes reakciót váltott ki a kezdeményezés: a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a gyerekeknek jót tenne, ha valamivel többet járnának iskolába, ugyanakkor sok pedagógus azt mondta, a szokásos munkarend mellett is rengeteg a túlórájuk, a rövidített vakáció ezen a helyzeten tovább rontana.
Hollandia: rövidebb nyári, hosszabb őszi és tavaszi szünet
Nem Nagy-Britannia és Németország az egyetlen, ahol napirenden van a nyári szünet lerövidítése. Novemberben egy szülői szervezet 14 ezer embert kérdezett meg a témáról, miután Hollandia flamand oktatási vezetője bejelentette, hogy 2022-től két héttel rövidebb lesz a nyári szünet, cserébe viszont egy héttel meghosszabbítják az őszi és a tavaszi szünetet. A megkérdezett szülők 43 százaléka a korábbi gyakorlathoz ragaszkodna, azaz megtartaná a két hónapnyi vakációt. Eltérő válaszokat adtak arra is, hogyan kellene kompenzálni a nyári szünet lerövidítését: a szülők 44 százaléka meghosszabbítaná az őszi és a tavaszi vakációt, míg 20 százalék az őszi és tavaszi hosszabbítás nélkül is támogatná a nyári vakáció lerövidítését.
Néhány évvel ezelőtt itthon is előkerült a kérdés, vajon nem túl hosszú-e a két és fél hónapos nyári szünet. A köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, el lehet gondolkodni azon, hogy a rövidebb nyári és a hosszabb őszi, tavaszi és téli szünet nem lenne-e jobb, mert sok szülőnek jelent problémát a gyerekek nyári felügyeletének megoldása, ráadásul a diákok rengeteget felejtenek a két és fél hónapos szünet alatt.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.