Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), szerintük ugyanis hamar eljön az az idő, amikor már nem lesz, aki tanítson az iskolákban. Országszerte helyi pedagógusokkal szerveznek sajtótájékoztatókat, a „Holnap ki fog tanítani?” molinó több tankerületi központ előtt is felbukkan majd, és lesz, ahol demonstrációt is tartanak.
Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának tagja miskolci sajtótájékoztatóján azt mondta, az oktatásban a legégetőbb kérdés most az, hogy „holnap ki fog tanítani”. A helyszín és a dátum szimbolikus, 2015. december 10-én Miskolcon volt egy demonstráció, az volt a „tanárlázadás” első eseménye, amelynek a Hősök terére szervezett „esernyős tüntetés” volt a csúcspontja.
A PDSZ országos választmányának tagja szerint beigazolódtak az akkori félelmeik. „Eltelt hat év, a kérdés most már az, hogy lesz-e, aki tanítson holnap” – mondta, hozzátéve: az egyetemre bekerülő pedagógushallgatók 40 százaléka nem végzi el az egyetemet, a maradék 60 százalék 20 százaléka nem kezdi el a pályát, további 20 százalék pedig pár év után otthagyja az iskolai munkát.
Az okok között az alacsony bérek mellett a „fojtogató körülményeket” említette. A sajtótájékoztatón Kulcsárné Szabó Katalin óvodapedagógus arra kérte a pedagógusokat, hogy „vessenek véget ennek az ámokfutásnak”, ne engedjék, hogy az óvodák csak gyermekmegőrzőként működjenek. „A szakma és a gyerekek iránti szeretet és tisztelet erkölcsi és anyagi megbecsüléssel is kell, hogy járjon” – tette hozzá.
Országszerte akciókat szerveznek majd
Szűcs Tamás azt mondta, szerinte a legkeményebb eszközt, a sztrájkot is be kell majd vetniük, hogy javítsanak a helyzeten. Hozzátette azt is: ezt már számtalanszor megtették volna, ha a sztrájktörvény nem olyan lenne, amilyen, „irgalmatlanul nehéz végigpörgetni egy sztrájkot”. „Most is tárgyalunk, megpróbáljuk elérni tárgyalásos úton elérni a céljainkat. Ha nem sikerül, akkor tényleg nem marad más, mint a sztrájk. Ha a kormány az időhúzó taktikát választja a sztrájkkal kapcsolatban a sztrájktárgyalások idején, akkor tényleg nem marad más, mint hogy a még elégséges szolgáltatásokról szóló bírósági döntéseink valamikor tavasszal – elképzelhető, hogy a választások környékén – fognak kifutni oda, hogy azt mondjuk, indul a sztrájk” – mondta.
Szerinte addig sem ülhetnek tétlenül, „mozgósítják” a tanárokat és mindenkit, aki szimpatizál az ügyükkel. „Ez akciók sorozatát fogja jelenteni” – emelte ki. Már ma sajtótájékoztatókat tartanak több kelet-magyarországi városban helyi tanárokkal, aztán nyugat-magyarországi városokban is kifeszítik a „Holnap ki fog tanítani?” feliratú molinót a helyi tankerületi központok előtt. A demonstrációkkal óvatosak a járvány miatt, de van, ahol demonstráció is lesz.
„Reményeink szerinte elindul egy olyan akciósorozat, egy olyan mozgalom, ami segítheti azt, hogy előrébb jussunk. Mindannyian tudjuk, hogy nem molinók és matricák változtatják meg a nagy dolgokat, de vannak olyan molinók, amely mögé felsorakoznak az emberek” – tette hozzá.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
