Plusz egy év óvoda: be kell tartani a január 18-i határidőt, utólag már nem lehet kérelmezni a halasztást

Azok az óvodások, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, tankötelessé válnak, vagyis szeptemberben iskolába kell menniük. A szülők január 18-ig kérvényezhetik az Oktatási Hivatalnál a plusz egy év óvodát, vagyis az iskolakezdés halasztását. Aki lekési ezt a határidőt, annak a gyermeke 2022 őszén mindenképpen elkezdi az iskolát.

  • Eduline

„Aki lekési a január 18-as határidőt, annál a gyereknek iskolába kell menni, nincs lehetőség későbbi kérvényezésre. Még akkor is ez a helyzet, ha esetleg a gyermek bármilyen okból a szakszolgálatra kerülne, még ha a szakértő állapítaná meg, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor is iskolába kell mennie” – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy szülő kérelmezte az Oktatási Hivatalnál, hogy a gyermeke még egy évig óvodás maradhasson, és erre engedélyt kap, utólag nem dönthet úgy, hogy mégis beíratja őt az általános iskolába. Ebben az esetben csak 2023 szeptemberében kezdheti meg a gyerek az iskolát. 

„Az egyedüli, amit megtehetsz, ha bizonytalan vagy, hogy a kérelembe kifejezetten beleírod, hogy szeretnéd, ha a gyermeket a szakszolgálat megvizsgálná. Ha az OH ezt méltányolja (bár erre nincs garancia), akkor a szakszolgálaton a szakemberrel megbeszélheted, hogy mi lenne a legjobb. A szakszolgálatok nagy többségében nagyon készségesek, de azt is tudni kell, hogy vannak szigorúbb szakszolgálatok és munkatársak, ahol kevésbé nyitottak, és nem tudod befolyásolni, hogy kihez kerülsz” – írja a Szülői Hang.

Tavaly egyébként az iskolakezdés halasztására vonatkozó kérelmek 95 százalékát elfogadták.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.