Csak két budapesti kerület tette kötelezővé az óvodákban az oltást, a többiek nemet mondtak

A legtöbb budapesti kerület nem tette kötelezővé az óvodákban és a bölcsődékben dolgozóknak a koronavírus elleni oltást, az átoltottság ugyanis mindenhol magas.

  • Szabó Fruzsina

A 24.hu-hoz beérkezett önkormányzati válaszok alapján Budapesten egyedül a XVI. kerületi és a XII. kerületi kormánypárti vezetés kéri az oltást az óvodai és bölcsődei dolgozótól.

A fideszes csepeli önkormányzat nem tervezi bevezetni a kötelező oltást, ezt a 88 százalékos átoltottsággal indokolják. Kőbánya kormánypárti vezetése is azt írta a lapnak, hogy informális felmérésük eredménye szerint a szervezetek többségében 90 százalék fölötti az oltottság. Belváros-Lipótváros önkormányzata sem tette kötelezővé az oltást, az intézményeikben dolgozók több mint 90 százaléka már megkapta az oltást.

Az ellenzéki polgármesterek nagy része is a magas átoltottsággal indokolta azt, hogy nem teszik kötelezővé az oltást. A XIII. kerület, a IX. kerület és Józsefváros is 90 százalékos vagy a feletti átoltottságról írt. Igaz, ezek az adatok nem a bölcsődei és óvodai dolgozókra vonatkoznak, hanem az összes önkormányzati alkalmazottra.

Újbudán részletes adatok is vannak, ott a bölcsődei és óvodai dolgozók 94,1, a II. kerületben pedig több mint 80 százaléka beoltatta magát. 

Óbuda vezetése szerint egységes kormányzati intézkedésre lenne szükség, Újpesten pedig úgy vélik, nem kötelezhetik kollégáikat olyan járványügyi döntés meghozatalára, amihez sem szaktudásuk, sem adataik nincsenek.

Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint az óvodákban körülbelül 80 százalékos lehet az átoltottság.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.