A legtöbb budapesti kerület nem tette kötelezővé az óvodákban és a bölcsődékben dolgozóknak a koronavírus elleni oltást, az átoltottság ugyanis mindenhol magas.
A 24.hu-hoz beérkezett önkormányzati válaszok alapján Budapesten egyedül a XVI. kerületi és a XII. kerületi kormánypárti vezetés kéri az oltást az óvodai és bölcsődei dolgozótól.
A fideszes csepeli önkormányzat nem tervezi bevezetni a kötelező oltást, ezt a 88 százalékos átoltottsággal indokolják. Kőbánya kormánypárti vezetése is azt írta a lapnak, hogy informális felmérésük eredménye szerint a szervezetek többségében 90 százalék fölötti az oltottság. Belváros-Lipótváros önkormányzata sem tette kötelezővé az oltást, az intézményeikben dolgozók több mint 90 százaléka már megkapta az oltást.
Az ellenzéki polgármesterek nagy része is a magas átoltottsággal indokolta azt, hogy nem teszik kötelezővé az oltást. A XIII. kerület, a IX. kerület és Józsefváros is 90 százalékos vagy a feletti átoltottságról írt. Igaz, ezek az adatok nem a bölcsődei és óvodai dolgozókra vonatkoznak, hanem az összes önkormányzati alkalmazottra.
Újbudán részletes adatok is vannak, ott a bölcsődei és óvodai dolgozók 94,1, a II. kerületben pedig több mint 80 százaléka beoltatta magát.
Óbuda vezetése szerint egységes kormányzati intézkedésre lenne szükség, Újpesten pedig úgy vélik, nem kötelezhetik kollégáikat olyan járványügyi döntés meghozatalára, amihez sem szaktudásuk, sem adataik nincsenek.
Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint az óvodákban körülbelül 80 százalékos lehet az átoltottság.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
