December 3-án jár le a középiskolai központi írásbeli felvételi jelentkezési határideje. Mutatjuk, kiknek kell jelentkezniük, és ezt hogyan tehetik meg.
Meddig és hol?
A vizsgákra december 3-ig lehet jelentkezni, a jelentkezési lapot itt találjátok.A jelentkezést abban az írásbelit szervező középiskolában kell leadni, ahol a vizsgát meg szeretnétek írni. Fontos, hogy ez a jelentkezés nem tévesztendő össze a középiskolai jelentkezéssel: az, hogy melyik középiskolában írjátok meg a vizsgát, nem befolyásolja, hogy később melyik iskolába jelentkeztek.
A központi felvételi vizsgára eddig csak papíron lehetett jelentkezni, a kitöltött jelentkezési lapot kellett benyújtani abba a középiskolába, ahol az adott diák vizsgázni szeretett volna. Ez a lehetőség most is él, ettől az évtől azonban már az Ügyfélkapun keresztül is leadhatjátok jelentkezéseteket.
Kiknek kell jelentkezniük?
December 3-ig azoknak kell beadniuk a jelentkezésüket, akik legalább egy olyan iskolát megjelölnének, ahol kötelezővé tették a jelentkezők számára a központi felvételit. Azt, hogy a szimpatikusnak tűnő középiskolák ilyenek-e, az intézmények felvételi tájékoztatójában nézhetitek meg (az Oktatási Hivatal oldalát is érdemes megnézni).
Ez a jelentkezés még nem az iskolaválasztás
Nagyon fontos, hogy ez nem a középiskolai felvételi iskolaválasztási időszaka. Most az írásbelire vizsgára kell jelentkezni, az iskolákba jelentkezés egy másik eljárásban zajlik majd.
Mikor lesz a vizsga?
A hivatalos menetrend szerint az első vizsga 2022. január 22-én 10 órakor lesz, a pótló központi írásbeli felvételi vizsga – ezen csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni - pedig 2022. január 27-én, 14 órakor lesz. A járvány miatt idén is lesz egy "pótpótnap", február 4-én. Arról, hogy ezen a vizsgán kik vehetnek részt, itt írtunk le mindent.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
