Középiskolai felvételi: ma még jelentkezhettek a januári vizsgákra

December 3-án jár le a középiskolai központi írásbeli felvételi jelentkezési határideje. Mutatjuk, kiknek kell jelentkezniük, és ezt hogyan tehetik meg.

  • Csik Veronika

Meddig és hol?

A vizsgákra december 3-ig lehet jelentkezni, 

a jelentkezési lapot itt találjátok.

A jelentkezést abban az írásbelit szervező középiskolában kell leadni, ahol a vizsgát meg szeretnétek írni. Fontos, hogy ez a jelentkezés nem tévesztendő össze a középiskolai jelentkezéssel: az, hogy melyik középiskolában írjátok meg a vizsgát, nem befolyásolja, hogy később melyik iskolába jelentkeztek.

A központi felvételi vizsgára eddig csak papíron lehetett jelentkezni, a kitöltött jelentkezési lapot kellett benyújtani abba a középiskolába, ahol az adott diák vizsgázni szeretett volna. Ez a lehetőség most is él, ettől az évtől azonban már az Ügyfélkapun keresztül is leadhatjátok jelentkezéseteket.

Kiknek kell jelentkezniük?

December 3-ig azoknak kell beadniuk a jelentkezésüket, akik legalább egy olyan iskolát megjelölnének, ahol kötelezővé tették a jelentkezők számára a központi felvételit. Azt, hogy a szimpatikusnak tűnő középiskolák ilyenek-e, az intézmények felvételi tájékoztatójában nézhetitek meg (az Oktatási Hivatal oldalát is érdemes megnézni).

Ez a jelentkezés még nem az iskolaválasztás

Nagyon fontos, hogy ez nem a középiskolai felvételi iskolaválasztási időszaka. Most az írásbelire vizsgára kell jelentkezni, az iskolákba jelentkezés egy másik eljárásban zajlik majd.

Mikor lesz a vizsga?

hivatalos menetrend szerint az első vizsga 2022. január 22-én 10 órakor lesz, a pótló központi írásbeli felvételi vizsga – ezen csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni - pedig 2022. január 27-én, 14 órakor lesz. A járvány miatt idén is lesz egy "pótpótnap", február 4-én. Arról, hogy ezen a vizsgán kik vehetnek részt, itt írtunk le mindent.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.