Elfogadhatatlannak tartják a 10 százalékos béremelési ígéretet a tanárok a PSZ kutatása szerint

Több mint 5700-an töltötték ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérdőívét, amely a kormányzati ígéretekről és a szakszervezetek követeléseiről szólt. Egyértelmű az eredmény: szinte senki nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékos béremelési javaslatot, ennél jóval nagyobb emelést követelnek.

  • Eduline

A PSZ november második felében végezte a felmérést – többek között arra is rákérdeztek, jónak tartják-e, hogy az állami iskolákban dolgozókra más járványügyi szabályok vonatkoznak, mint a magán-, az alapítványi vagy az egyházi iskolák tanáraira. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami intézményekben dolgozóknak be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen, ha ezt nem teszik meg, fizetés nélküli szabadságra küldik őket. A magán-, alapítványi és egyházi iskolák szabályairól azonban az adott fenntartó dönt.

A PSZ kutatásban részt vevők 76 százaléka szerint az egész oktatási szektorban egységes járványügyi szabályokat kellene használni, 78 százalékuk szerint az oltást visszautasító dolgozókat nem kellene fizetés nélküli szabadságra küldeni, ehelyett más intézkedéseket kellene bevezetni, például kötelező tesztelést vagy legalább ffp2-es maszk viselését.

A kormányzati béremelési ígéretekről is megkérdezték az iskolai dolgozókat, akiknek 97 százaléka nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékot, a válaszok alapján átlagosan 54 százalékos emelést szeretnének.

A kormány másik javaslatára – a pedagógusok tanítással lekötött munkaideje heti 22-24 óra legyen – a megkérdezettek 45 százaléka bólintana rá, a nevelést-oktatást közvetlenül segítők munkaidejéről szóló szakszervezeti javaslatot (kötött munkaidejük 35 óra legyen hetente, 5 órát pedig felkészüléssel tölthessenek) 80 százalék támogatja.

Tízből hat megkérdezett nem fogadná el azt a kormányzati javaslatot sem, amely alapján jövőre 200 ezer forintos SZÉP-kártyát kapnának a pedagógusok, a heti 7 óránál többet, de 22 óránál kevesebb tanítók pedig 100 ezer forint készpénzt. 84 százalékuk pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy az iskolák technikai dolgozói semmilyen emelést nem kapnak, fizetésük csak a garantált bérminimum és a minimálbér változását követi.

A másik tanári szakszervezet, a PDSZ felmérése is hasonló véleményeket mutat, arról itt olvashattok:

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter