Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Több mint 5700-an töltötték ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérdőívét, amely a kormányzati ígéretekről és a szakszervezetek követeléseiről szólt. Egyértelmű az eredmény: szinte senki nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékos béremelési javaslatot, ennél jóval nagyobb emelést követelnek.
A PSZ november második felében végezte a felmérést – többek között arra is rákérdeztek, jónak tartják-e, hogy az állami iskolákban dolgozókra más járványügyi szabályok vonatkoznak, mint a magán-, az alapítványi vagy az egyházi iskolák tanáraira. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami intézményekben dolgozóknak be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen, ha ezt nem teszik meg, fizetés nélküli szabadságra küldik őket. A magán-, alapítványi és egyházi iskolák szabályairól azonban az adott fenntartó dönt.
A PSZ kutatásban részt vevők 76 százaléka szerint az egész oktatási szektorban egységes járványügyi szabályokat kellene használni, 78 százalékuk szerint az oltást visszautasító dolgozókat nem kellene fizetés nélküli szabadságra küldeni, ehelyett más intézkedéseket kellene bevezetni, például kötelező tesztelést vagy legalább ffp2-es maszk viselését.
A kormányzati béremelési ígéretekről is megkérdezték az iskolai dolgozókat, akiknek 97 százaléka nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékot, a válaszok alapján átlagosan 54 százalékos emelést szeretnének.
A kormány másik javaslatára – a pedagógusok tanítással lekötött munkaideje heti 22-24 óra legyen – a megkérdezettek 45 százaléka bólintana rá, a nevelést-oktatást közvetlenül segítők munkaidejéről szóló szakszervezeti javaslatot (kötött munkaidejük 35 óra legyen hetente, 5 órát pedig felkészüléssel tölthessenek) 80 százalék támogatja.
Tízből hat megkérdezett nem fogadná el azt a kormányzati javaslatot sem, amely alapján jövőre 200 ezer forintos SZÉP-kártyát kapnának a pedagógusok, a heti 7 óránál többet, de 22 óránál kevesebb tanítók pedig 100 ezer forint készpénzt. 84 százalékuk pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy az iskolák technikai dolgozói semmilyen emelést nem kapnak, fizetésük csak a garantált bérminimum és a minimálbér változását követi.
A másik tanári szakszervezet, a PDSZ felmérése is hasonló véleményeket mutat, arról itt olvashattok:
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.