Több mint 5700-an töltötték ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérdőívét, amely a kormányzati ígéretekről és a szakszervezetek követeléseiről szólt. Egyértelmű az eredmény: szinte senki nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékos béremelési javaslatot, ennél jóval nagyobb emelést követelnek.
A PSZ november második felében végezte a felmérést – többek között arra is rákérdeztek, jónak tartják-e, hogy az állami iskolákban dolgozókra más járványügyi szabályok vonatkoznak, mint a magán-, az alapítványi vagy az egyházi iskolák tanáraira. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami intézményekben dolgozóknak be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen, ha ezt nem teszik meg, fizetés nélküli szabadságra küldik őket. A magán-, alapítványi és egyházi iskolák szabályairól azonban az adott fenntartó dönt.
A PSZ kutatásban részt vevők 76 százaléka szerint az egész oktatási szektorban egységes járványügyi szabályokat kellene használni, 78 százalékuk szerint az oltást visszautasító dolgozókat nem kellene fizetés nélküli szabadságra küldeni, ehelyett más intézkedéseket kellene bevezetni, például kötelező tesztelést vagy legalább ffp2-es maszk viselését.
A kormányzati béremelési ígéretekről is megkérdezték az iskolai dolgozókat, akiknek 97 százaléka nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékot, a válaszok alapján átlagosan 54 százalékos emelést szeretnének.
A kormány másik javaslatára – a pedagógusok tanítással lekötött munkaideje heti 22-24 óra legyen – a megkérdezettek 45 százaléka bólintana rá, a nevelést-oktatást közvetlenül segítők munkaidejéről szóló szakszervezeti javaslatot (kötött munkaidejük 35 óra legyen hetente, 5 órát pedig felkészüléssel tölthessenek) 80 százalék támogatja.
Tízből hat megkérdezett nem fogadná el azt a kormányzati javaslatot sem, amely alapján jövőre 200 ezer forintos SZÉP-kártyát kapnának a pedagógusok, a heti 7 óránál többet, de 22 óránál kevesebb tanítók pedig 100 ezer forint készpénzt. 84 százalékuk pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy az iskolák technikai dolgozói semmilyen emelést nem kapnak, fizetésük csak a garantált bérminimum és a minimálbér változását követi.
A másik tanári szakszervezet, a PDSZ felmérése is hasonló véleményeket mutat, arról itt olvashattok:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
