Több mint 5700-an töltötték ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérdőívét, amely a kormányzati ígéretekről és a szakszervezetek követeléseiről szólt. Egyértelmű az eredmény: szinte senki nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékos béremelési javaslatot, ennél jóval nagyobb emelést követelnek.
A PSZ november második felében végezte a felmérést – többek között arra is rákérdeztek, jónak tartják-e, hogy az állami iskolákban dolgozókra más járványügyi szabályok vonatkoznak, mint a magán-, az alapítványi vagy az egyházi iskolák tanáraira. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami intézményekben dolgozóknak be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen, ha ezt nem teszik meg, fizetés nélküli szabadságra küldik őket. A magán-, alapítványi és egyházi iskolák szabályairól azonban az adott fenntartó dönt.
A PSZ kutatásban részt vevők 76 százaléka szerint az egész oktatási szektorban egységes járványügyi szabályokat kellene használni, 78 százalékuk szerint az oltást visszautasító dolgozókat nem kellene fizetés nélküli szabadságra küldeni, ehelyett más intézkedéseket kellene bevezetni, például kötelező tesztelést vagy legalább ffp2-es maszk viselését.
A kormányzati béremelési ígéretekről is megkérdezték az iskolai dolgozókat, akiknek 97 százaléka nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékot, a válaszok alapján átlagosan 54 százalékos emelést szeretnének.
A kormány másik javaslatára – a pedagógusok tanítással lekötött munkaideje heti 22-24 óra legyen – a megkérdezettek 45 százaléka bólintana rá, a nevelést-oktatást közvetlenül segítők munkaidejéről szóló szakszervezeti javaslatot (kötött munkaidejük 35 óra legyen hetente, 5 órát pedig felkészüléssel tölthessenek) 80 százalék támogatja.
Tízből hat megkérdezett nem fogadná el azt a kormányzati javaslatot sem, amely alapján jövőre 200 ezer forintos SZÉP-kártyát kapnának a pedagógusok, a heti 7 óránál többet, de 22 óránál kevesebb tanítók pedig 100 ezer forint készpénzt. 84 százalékuk pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy az iskolák technikai dolgozói semmilyen emelést nem kapnak, fizetésük csak a garantált bérminimum és a minimálbér változását követi.
A másik tanári szakszervezet, a PDSZ felmérése is hasonló véleményeket mutat, arról itt olvashattok:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
