10 százalékosnál komolyabb béremelést nem adna 2021-ben a kormány a tanároknak

Ismét tárgyalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a legnagyobb tanári szakszervetekkel, de nem jutottak dűlőre.

  • Eduline

Legközelebb december 15-én ülnek tárgyalóasztalhoz a felek - jelentette be a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a mai megbeszélés utáni sajtótájékoztatón.

A tárgyaláson a tanárok kötelező oltása is előkerült, a szakszervezetek azt kérik, hogy a kormány függessze fel az erről szóló rendelet végrehajtását, és az oltatlanoknak rendeljenek el kötelező, ingyenes teszteléseket. Azok pedig, akik oltatlanok, de van védettségi igazolványuk, és megfelelő ellenanyagszintet tudnak produkálni, essenek egy kategóriába azokkal, akik megkapták az oltást - kérik. A szakszervezet hétfőig, azaz december 6-áig vár választ a követeléseire a minisztériumtól.

A sztrájkkal kapcsolatos még elégséges szolgáltatás kapcsán nem jutottak közelebb a tárgyaló felek egymáshoz – a szakszervezetek munkabeszüntetést, a minisztérium 75 százalékos ellátottságot ért sztrájk alatt.

Ami a tanári fizetéseket illeti, Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, a minisztérium a korábbi ajánlatait annyival változtatta, hogy a 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafetéria juttatást most megfejelte egy 30 ezer forintos szakkönyv-utalvánnyal. A szakszervezetek ezt nevetségesnek találják, hiszen a tanárok megélhetéséről van szó – tette hozzá.

Ami pedig a kötelező óraszámokat illeti, a kormány 22-24 órás korlátot állítana fel, azonban a szakmai szervezetek a kötőjel nélkül képzelik el a tanárok óraszámának maximalizálását: az osztályfőnököknek 22, a többi tanárnak pedig 24 órában maximalizálnák az óraszámát.  

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.