10 százalékosnál komolyabb béremelést nem adna 2021-ben a kormány a tanároknak

Ismét tárgyalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a legnagyobb tanári szakszervetekkel, de nem jutottak dűlőre.

  • Eduline

Legközelebb december 15-én ülnek tárgyalóasztalhoz a felek - jelentette be a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a mai megbeszélés utáni sajtótájékoztatón.

A tárgyaláson a tanárok kötelező oltása is előkerült, a szakszervezetek azt kérik, hogy a kormány függessze fel az erről szóló rendelet végrehajtását, és az oltatlanoknak rendeljenek el kötelező, ingyenes teszteléseket. Azok pedig, akik oltatlanok, de van védettségi igazolványuk, és megfelelő ellenanyagszintet tudnak produkálni, essenek egy kategóriába azokkal, akik megkapták az oltást - kérik. A szakszervezet hétfőig, azaz december 6-áig vár választ a követeléseire a minisztériumtól.

A sztrájkkal kapcsolatos még elégséges szolgáltatás kapcsán nem jutottak közelebb a tárgyaló felek egymáshoz – a szakszervezetek munkabeszüntetést, a minisztérium 75 százalékos ellátottságot ért sztrájk alatt.

Ami a tanári fizetéseket illeti, Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, a minisztérium a korábbi ajánlatait annyival változtatta, hogy a 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafetéria juttatást most megfejelte egy 30 ezer forintos szakkönyv-utalvánnyal. A szakszervezetek ezt nevetségesnek találják, hiszen a tanárok megélhetéséről van szó – tette hozzá.

Ami pedig a kötelező óraszámokat illeti, a kormány 22-24 órás korlátot állítana fel, azonban a szakmai szervezetek a kötőjel nélkül képzelik el a tanárok óraszámának maximalizálását: az osztályfőnököknek 22, a többi tanárnak pedig 24 órában maximalizálnák az óraszámát.  

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.