Megvan a PDSZ kutatásának eredménye: a válaszadók zöme nemet mond a 10 százalékos béremelési javaslatra

Nem fogadják el a 10 százalékos béremelésről szóló kormányzati javaslatot – ez derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felméréséből, amelyben 1400 iskolai dolgozó vett részt.

  • Szabó Fruzsina

„A kormány egyik ajánlata szerint a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak illetményét 2022 januárjától 10 százalékkal emelné, amelyet azonban nem az alapbér emelésével, hanem vagy pótlékemelés, vagy további pótlék, vagy bértömeg (azaz olyan összeg, amelyből az intézményvezető differenciálhat) formájában biztosítana” – írja a PDSZ. Ez volt az egyik kormányzati ajánlat, amelyről megkérdezték a kutatásban résztvevőket. A válaszadók 86 százaléka egyáltalán nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékos béremelést.

„A másik ajánlat még furcsábban hangzott. E szerint évi egyszeri 200 ezer forint (azaz havi 16 666 Ft) összegű Szép kártya biztosítását vállalná a kormány valamennyi közoktatásban foglalkoztatottnak, a megbízási szerződéssel dolgozó óraadók számára pedig – legalább heti hét óra megtartására kötött szerződés esetén – évi egyszeri 100 ezer forint pénzjuttatást. A kormány azonban ezt egy súlyos feltételhez szabta: hogy a szakszervezetek fogadják el a kormány 10 százalékos nem alapbért illető (jó eséllyel talán a pótlékokban megjelenő) fenti ajánlatát” – folytatja a szakszervezet. Ezt az ajánlatot a válaszadók 94 százaléka nem fogadná el, csak 3 százalék szavazott igennel.

A kérdőívet kitöltők 59 százaléka arra a kormányzati javaslatra is nemet mondott, amely alapján a pedagógusok, oktatók tanítással lekötött munkaideje heti 22-24 óra lenne. Ennél jóval nagyobb munkateher-csökkenést várnak.

A válaszadók 55 százaléka támogatná a szakszervezeteknek azt a követelését, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak – ők például a pedagógiai asszisztensek – kötött munkaideje heti 35 óra legyen, 5 órát pedig felkészülésre fordíthassanak. 

„A technikai dolgozókkal is igen mostohán bánik a kormányzati „ajánlat”: e szerint ők semmi másra nem számíthatnak azon túl, hogy bérüket a garantált bérminimum szintjére igazítják. Amellett, hogy a válaszadó technikai dolgozók 100 százaléka szerint nem elfogadható ez az ajánlat, jól látható, hogy a válaszadók túlnyomó része is elutasítja ezt a kormányzati elgondolást” – írja a szakszervezet.

A megkérdezettek többsége azt sem tartja logikusnak, hogy a kormány az állami iskolákban dolgozók számára kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást, míg az egyházi, a magán- és az alapítványi iskolákban erről a fenntartó dönt. A rendszeres iskolai tesztelés és a maszkviselés bevezetését is többen tartanák hasznosnak, mint az oltatlan pedagógusok fizetési szabadságának elrendelését.

„Úgy tűnik, az elmúlt időszak kormányzati mismásolása meghozta az eredményét: a válaszadók túlnyomó része lenne hajlandó részt venni valamilyen tiltakozó akcióban” – emeli ki a PDSZ.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.