Több mint ezren indultak a nemzetközi esszéversenyen, egy magyar diák is a legjobbak közé került

Az egyik legkiválóbb eredményt érte el a Milestone Intézet egyik diákja a „2022 Immerse Education Cambridge, Oxford & London Summer School Essay Competition” elnevezésű versenyen.

  • Szabó Fruzsina

A Mileston Intézet Facebook-posztjában azt írja, Bogdán Sára a Bécsi Amerikai Nemzetközi Iskola tanulója, egyben a Milestone Sophomore diákja, aki elvégezte az intézet Academic Writing modulját.

Filozofikus témájú esszéjében azt a kérdést vitatta meg, hogy a szabad akarat egy illúzió-e. Az esszével a „2022 Immerse Education Cambridge, Oxford & London Summer School Essay Competition” elnevezésű verseny egyik legkiválóbb pályázójaként szerepelt.

Ennek eredményeként részleges ösztöndíjat kap a „Philosophy Programme with Immerse Education in 2022” nyári programjára. A verseny több mint ezer résztvevője közül mindössze 7-8 százalék nyerte el az ösztöndíjat, így – teszi hozzá a Milestone Intézet – ez rendkívüli eredmény.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a Milestone két másik diákja is kiemelkedő eredményt ért el egy-egy brit esszéversenyen. Rózsa Simon, a Milestone Sophomore évfolyamának diákja, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola diákja a UCL Latin és Görög Tanszéke által gimnazista diákoknak megrendezett “latin és görög irodalom esszéversenyt” nyerte meg.

Csákány Olivér, a Milestone Intézet senior programjának diákja, a veszprémi Lovassy László Gimnázium diákja a nagy múltú Mary Renault verseny első díját szerezte meg. Cikkünket itt olvashatjátok el:

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.