Magyar ezüstérem a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián
Újabb magyar sikerrel indul a hét.
Egy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar csapat az idei Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián (IOAA), amelyen 48 ország több száz diákja indult.
Az idén Kolumbia által megszervezett, de a járványhelyzet miatt online zajló verseny november 14-től 21-ig tartott. A résztvevő diákok a nemzetközi versenyen asztrofizikai, égi mechanikai és kozmológiai feladatokat oldottak meg. A zárónapon összesen 38 arany-, 66 ezüst- és 69 bronzérmet osztottak ki a fiatal csillagászok között - közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden.
Az olimpián aranyérmes lett Varga Vázsony, ezüstérmet szerzett Mátéfy Ádám és bronzéremmel jutalmazták Takács Dórát és Novák Zalánt. Külön dicséretet kapott Farkas Gergő és Kertész Balázs.
Magyarország 2011 óta vesz részt az IOAA-n, mely a legmagasabb rangú, középiskolásoknak szóló nemzetközi vetélkedő a csillagászat és az asztrofizika területén. A versenyt 2006-óta rendezik meg. "Különösen büszkék vagyunk az idén elért teljesítményre, hiszen a magyar olimpia történetében először hoztunk el aranyérmet, és ez fantasztikus dolog" - idézi a közlemény Udvardi Imrét, az IOAA nemzetközi igazgatótanácsának magyarországi képviselőjét, felkészítő tanár.t
"A versenyen való részvétel remek ajánlólevél a világ legjobb egyetemeire. A nyertesek között ott vannak a következő évek feltörekvő csillagász nemzedékének tagjai, akikről a hírekben és tudományos eredmények kapcsán hallani fogunk" - mondta Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Az online megrendezett versenyen a magyar csapat egy héten keresztül a Könyves Kálmán Gimnáziumban gyűlt össze egy több irányból bekamerázott teremben.
Újabb magyar sikerrel indul a hét.
"A megmérettetés az adatfeldolgozási fordulóval indult. Az ezt követő napokon az észlelési és elméleti fordulók következtek. A csillagászati kérdések, adatelemzés, például bolygó-, rakéta- vagy műholdmozgás kiszámítása és égboltismeret is része a teszteknek. Ezután jött a csapatverseny, végül a planetáriumi fordulóval záródott az olimpia" - számolt be a részletekről Kalup Csilla, a magyar delegáció egyik csapatvezetője és felkészítője.
A felkészülésben minden évben csillagászok és egyetemi hallgatók segítik a diákokat, amelyhez az ország számos csillagvizsgálójában és tudományos látogatóközpontjában felkészítő képzés, valamint fizika tanárok által vezetett iskolai szakkörök is kapcsolódnak. A verseny magyarországi főszervezője a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Jövőre Ukrajna, 2023-ban pedig Lengyelország rendezi majd az olimpiát.
A beszámoló szerint a következő versenyre rekordszámú, összesen 91 jelentkezést nyújtottak be idén. A háromfordulós válogató döntősei közül a legjobbak kerülhetnek be a 2022-es Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia húszfős felkészítő csapatába.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.