Taroltak a magyar diákok a nemzetközi csillagászati diákolimpián, több érmet is szereztek

Egy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar csapat az idei Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián (IOAA), amelyen 48 ország több száz diákja indult.

  • Eduline/MTI

Az idén Kolumbia által megszervezett, de a járványhelyzet miatt online zajló verseny november 14-től 21-ig tartott. A résztvevő diákok a nemzetközi versenyen asztrofizikai, égi mechanikai és kozmológiai feladatokat oldottak meg. A zárónapon összesen 38 arany-, 66 ezüst- és 69 bronzérmet osztottak ki a fiatal csillagászok között - közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden.

Az olimpián aranyérmes lett Varga Vázsony, ezüstérmet szerzett Mátéfy Ádám és bronzéremmel jutalmazták Takács Dórát és Novák Zalánt. Külön dicséretet kapott Farkas Gergő és Kertész Balázs.

Magyarország 2011 óta vesz részt az IOAA-n, mely a legmagasabb rangú, középiskolásoknak szóló nemzetközi vetélkedő a csillagászat és az asztrofizika területén. A versenyt 2006-óta rendezik meg. "Különösen büszkék vagyunk az idén elért teljesítményre, hiszen a magyar olimpia történetében először hoztunk el aranyérmet, és ez fantasztikus dolog" - idézi a közlemény Udvardi Imrét, az IOAA nemzetközi igazgatótanácsának magyarországi képviselőjét, felkészítő tanár.t

"A versenyen való részvétel remek ajánlólevél a világ legjobb egyetemeire. A nyertesek között ott vannak a következő évek feltörekvő csillagász nemzedékének tagjai, akikről a hírekben és tudományos eredmények kapcsán hallani fogunk" - mondta Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Az online megrendezett versenyen a magyar csapat egy héten keresztül a Könyves Kálmán Gimnáziumban gyűlt össze egy több irányból bekamerázott teremben.

"A megmérettetés az adatfeldolgozási fordulóval indult. Az ezt követő napokon az észlelési és elméleti fordulók következtek. A csillagászati kérdések, adatelemzés, például bolygó-, rakéta- vagy műholdmozgás kiszámítása és égboltismeret is része a teszteknek. Ezután jött a csapatverseny, végül a planetáriumi fordulóval záródott az olimpia" - számolt be a részletekről Kalup Csilla, a magyar delegáció egyik csapatvezetője és felkészítője.

A felkészülésben minden évben csillagászok és egyetemi hallgatók segítik a diákokat, amelyhez az ország számos csillagvizsgálójában és tudományos látogatóközpontjában felkészítő képzés, valamint fizika tanárok által vezetett iskolai szakkörök is kapcsolódnak. A verseny magyarországi főszervezője a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Jövőre Ukrajna, 2023-ban pedig Lengyelország rendezi majd az olimpiát. 

A beszámoló szerint a következő versenyre rekordszámú, összesen 91 jelentkezést nyújtottak be idén. A háromfordulós válogató döntősei közül a legjobbak kerülhetnek be a 2022-es Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia húszfős felkészítő csapatába.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.