"Ez a rendelet nonszensz, ez a rendelet őrültség" - a kötelező oltás ellen tiltakoztak tanárok

Egyre többen értik meg, hogy az a problémakör, amit a kötelező oltásról szóló rendelet okoz, nem azoknak a magánügye, akiket folyton lehülyéznek anélkül, hogy bármit tudnának az élethelyzetükről – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a kötelező oltás ellen szervezett mohácsi demonstráción.

  • Eduline

A tüntetésen Hetyei Csaba, az egyik szervező azt mondta, ha felállnak azok az iskolai dolgozók, akik nem oltatják be magukat koronavírus ellen, akkor a többiek is azzal találják majd magukat szemben, hogy a mostaninál sokkal többet kell majd dolgozniuk, hiszen helyettesíteniük kell a kollégáikat.  

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja azt mondta, senki ne gondolja, hogy „ennyi laposföldhívő van itt, a legtöbben az oktatásért aggódnak, azért aggódnak, hogy mi lesz a családjukkal, mi lesz az intézményekkel”.

A PDSZ képviselője szerint - aki egyébként azt mondta, ő mind a három oltást megkapta - egység kezd kialakulni az oktatásban dolgozók körében, kezdik megérteni az iskolai dolgozók, hogy a kötelező oltásról szóló rendelet nem azoknak a magánügye, „akit folyton lehülyéznek”, mert nem akarják magukat beoltatni. Ha ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldik az oltatlanokat, bedől az iskola.

Hozzátette: nem értik például, hogy miért nem fogadják el azoknak az igazolását, akik átestek a betegségen, és az ellenanyagszintjük még mindig magas.

Nagy Erzsébet azt mondta, "érdekes", hogy az iskolákban állítólag csak az a tíz százaléknyi oltatlan pedagógus jelent veszélyt, miközben az intézményekben gyakorlatilag szabadon terjedhet a járvány, hiszen nincs valódi járványkezelés.

„Ez a rendelet nonszensz, ez a rendelet őrültség” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a csütörtöki sztrájktárgyalásokra is újra beviszik a kérdést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.