November 15-ig az összes állami iskola dolgozója megkapta a koronavírus elleni kötelező oltásról szóló tájékoztatót, amelyből kiderült, hogy december 15-ig vagy január 31-ig kell-e beadatnia a vakcinát. Fontos: akit fizetés nélküli szabadságra küldenek, az után TB-t sem fizetnek majd.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) oldalán azt írja, csak azoknál az iskolai dolgozóknál érvényes a 2022. január 31-i dátum, akik nem találkoznak rendszeresen „ügyfelekkel”, vagyis diákokkal, kollégákkal, szülőkkel.
„A rendelet szerint a munkáltató felszólítására a védőoltás, illetve védőoltások felvételét öt napon belül vagy köteles a munkáltató által meghatározott módon igazolni” – írják, hozzátéve. Ha a határidőn belül a tanár, tanító nem tudja igazolni az oltást, akkor a munkáltatótól felszólítást kap arra, hogy oltassa be magát vagy mutassa be azt az orvosi szakvéleményt, amely alapján nem kaphatja meg a koronavírus elleni vakcinát.
Aki ennek a felszólításnak nem tesz eleget, azt december 30-tól fizetés nélküli szabadságra küldik (már ha a december 15-i határidő vonatkozik rá, mert gyakran találkozik „ügyfelekkel” – a tanárok alighanem ebbe a kategóriába tartoznak). Azok, akikre a január 31-i határidő vonatkozik, február 15-től kerülnek fizetés nélküli szabadságra. Ilyenkor nemcsak fizetést nem kapnak a pedagógusok, de a TB-jüket sem állja az iskola fenntartója, vagyis maguknak kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
„Egy év fizetés nélküli szabadság leteltekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel, szakképzésben a munkaviszony munkáltató általi felmondással megszüntethető, amennyiben a dolgozó akkor sem oltatta be magát” – magyarázza a PDSZ.
Ha egy tanár a fizetés nélküli szabadsága idején oltatja be magát, a fizetés nélküli szabadságot azonnal meg kell szüntetni és tovább kell őt foglalkoztatni (már ha időközben nem ment el olyan iskolába dolgozni, ahol nem kötelezik őt arra, hogy beoltassa magát – teszi hozzá a szakszervezet).
„Eddig tehát csak a tájékoztató átvételét kellett aláírásoddal igazolni. Mint a fentiekből kiderül, ennek még semmiféle jogkövetkezménye nincs” – szögezi le a PDSZ.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
