December 31-tól küldik fizetés nélküli szabadságra azokat a tanárokat, akik nemet mondanak az oltásra

November 15-ig az összes állami iskola dolgozója megkapta a koronavírus elleni kötelező oltásról szóló tájékoztatót, amelyből kiderült, hogy december 15-ig vagy január 31-ig kell-e beadatnia a vakcinát. Fontos: akit fizetés nélküli szabadságra küldenek, az után TB-t sem fizetnek majd.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) oldalán azt írja, csak azoknál az iskolai dolgozóknál érvényes a 2022. január 31-i dátum, akik nem találkoznak rendszeresen „ügyfelekkel”, vagyis diákokkal, kollégákkal, szülőkkel.

„A rendelet szerint a munkáltató felszólítására a védőoltás, illetve védőoltások felvételét öt napon belül vagy köteles a munkáltató által meghatározott módon igazolni” – írják, hozzátéve. Ha a határidőn belül a tanár, tanító nem tudja igazolni az oltást, akkor a munkáltatótól felszólítást kap arra, hogy oltassa be magát vagy mutassa be azt az orvosi szakvéleményt, amely alapján nem kaphatja meg a koronavírus elleni vakcinát.

Aki ennek a felszólításnak nem tesz eleget, azt december 30-tól fizetés nélküli szabadságra küldik (már ha a december 15-i határidő vonatkozik rá, mert gyakran találkozik „ügyfelekkel” – a tanárok alighanem ebbe a kategóriába tartoznak). Azok, akikre a január 31-i határidő vonatkozik, február 15-től kerülnek fizetés nélküli szabadságra. Ilyenkor nemcsak fizetést nem kapnak a pedagógusok, de a TB-jüket sem állja az iskola fenntartója, vagyis maguknak kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

„Egy év fizetés nélküli szabadság leteltekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel, szakképzésben a munkaviszony munkáltató általi felmondással megszüntethető, amennyiben a dolgozó akkor sem oltatta be magát” – magyarázza a PDSZ.

Ha egy tanár a fizetés nélküli szabadsága idején oltatja be magát, a fizetés nélküli szabadságot azonnal meg kell szüntetni és tovább kell őt foglalkoztatni (már ha időközben nem ment el olyan iskolába dolgozni, ahol nem kötelezik őt arra, hogy beoltassa magát – teszi hozzá a szakszervezet).

„Eddig tehát csak a tájékoztató átvételét kellett aláírásoddal igazolni. Mint a fentiekből kiderül, ennek még semmiféle jogkövetkezménye nincs” – szögezi le a PDSZ.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.