A minisztérium szerint csak az iskolák egy százalékában kellett intézkedni koronavírus-fertőzöttek miatt

Az Emberi Erőforrások Minisztérium által közölt járványügyi adatok alapján kevés iskolában és óvodában kellett intézkedni a járvány miatt.

  • Csik Veronika

Az iskolák 1 százalékában, óvodák 2 százalékában kellett intézkedni a vírus miatt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Indexnek. Ennek ellenére látszik, hogy az iskolák több helyen szigorú óvintézkedéseket vezettek be. Az őszi szünet után több budapesti gimnáziumban és technikumban tették kötelezővé a maszkviselést, más intézményekben pedig újra mérik reggelente a diákok testhőmérsékletét.

„Az iskolába érkezéstől a tanítás végéig (az épület elhagyásáig) újra kötelező maszkot viselni. Ez alól csak az étkezés jelent kivételt” – olvasható a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium oldalán, ahol november 3-tól szigorítottak a szabályokon. Az épület bejáratainál mérik a diákok és a tanárok testhőmérsékletét, kötelező a kézfertőtlenítés, és az órák után fertőtlenítik a padokat és a tanári asztalt. Az 5-6. évfolyamosoktól azt kérik, hogy ha velük egy háztartásban élő személy fertőződik meg koronavírussal, tíz napig ne menjenek iskolába. A 7-12. évfolyamosok ilyen esetben azonban egy negatív antigén vagy PCR-teszttel „ki lehet váltani” a tíznapos kényszerszünetet.

A budaoestiek mellett több vidéki gimnáziumban és technikumban is a maszkhasználat bevezetése mellett döntöttek az elmúlt napokban. Van olyan intézmény, ahol egyelőre csak a külsős látogatókra vonatkozik az előírás, máshol a diákoknak egész nap viselniük kell a maszkot. Nyíregyháza több intézményében írták elő a kötelező maszkviselést, a legtöbb iskolában nem a fertőzöttek magas száma miatt, hanem elővigyázatosságból. Van olyan intézmény, ahol reggelente újra mérik a diákok testhőmérsékletét.

Az egyetemek is szigorítanak, lassan nincs olyan intézmény, ahol ne lenne kötelező felvenni a maszkot az épületen belül és az órákon.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.