Az őszi szünet után több budapesti gimnáziumban és technikumban tették kötelezővé a maszkviselést, más intézményekben pedig újra mérik reggelente a diákok testhőmérsékletét.
„Az iskolába érkezéstől a tanítás végéig (az épület elhagyásáig) újra kötelező maszkot viselni. Ez alól csak az étkezés jelent kivételt” – olvasható a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium oldalán, ahol november 3-tól szigorítottak a szabályokon. Az épület bejáratainál mérik a diákok és a tanárok testhőmérsékletét, kötelező a kézfertőtlenítés, és az órák után fertőtlenítik a padokat és a tanári asztalt. Az 5-6. évfolyamosoktól azt kérik, hogy ha velük egy háztartásban élő személy fertőződik meg koronavírussal, tíz napig ne menjenek iskolába. A 7-12. évfolyamosok ilyen esetben azonban egy negatív antigén vagy PCR-teszttel „ki lehet váltani” a tíznapos kényszerszünetet. „Amennyiben tanulónk produkál pozitív tesztet, ő természetesen addig nem vehet részt a jelenléti oktatásban, amíg le nem telik a karantén, eredménye nem lesz negatív” – írják. A szülők elsősorban telefonon vagy online intézhetik az iskolai adminisztratív ügyeket, „csak a legszükségesebb esetben, előzetes egyeztetést követően fáradjanak be személyesen”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre több iskolában teszik kötelezővé a maszkviselést és a reggeli lázmérést. A fővárosi középiskolák közül így döntött például a Than Károly Ökoiskolában és Technikum vezetése, akik az őszi szünet után szigorítottak a szabályzaton: az egész épületben kötelező maszkot viselni, és újra bevezették a testhőmérséklet-mérést. A járványügyi előírásokat tartalmazó dokumentum arra is kitér, hogy az oktatóknak kötelező másfél méteres távolságot tartaniuk a diákoktól az órákon.
| Hány iskolában rendeltek el online oktatást? |
A múlt pénteki adatok szerint az iskolák kevesebb mint két százalékában rendeltek el „tanügyi intézkedést” koronavírus-fertőzés miatt – ezt közölte a 24.hu-val az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Jellemzően egy-egy osztályban van rendkívüli szünet vagy digitális munkarend. Azt a lap kérdésére sem részletezte a tárca, hogy milyen iskolatípusokra vonatkozik ez az adat, de feltételezhető, hogy csak a minisztériumhoz tartozó általános iskolákra és gimnáziumokra. Az országban körülbelül 2700 állami fenntartású általános iskola és 310 állami fenntartású gimnázium van, ez alapján körülbelül hatvan intézményben kellett lépni koronavírus-fertőzés miatt. |
A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban és Kollégiumban november 8-a óta kell maszkot viselniük a diákoknak és a tanároknak, egyelőre azonban a tantermekben és az ebédlőben nem kell eltakarni az orrot és a szájat – egész pontosan az órákon a tanároknak dönthetnek arról, kérik-e a maszkviselést a diákoktól. „A szülők/nagyszülők az aulában, maszkot viselve várhatják gyermekeiket, de az iskolaépület más részeit nem kereshetik fel” – írják a gimnázium oldalán.
A III. kerületi Szent József Katolikus Óvodában, Általános Iskolában és Gimnáziumban is szigorúak a szabályok: az iskola közösségi tereiben minden diáknak maszkot kell viselnie, a felső tagozatosoknak és a gimnazistáknak az órákon is el kell takarniuk az orrukat és a szájukat. Az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium virológussal és orvossal történt egyeztetések után már október 18-tól szigorította az iskolai járványügyi szabályzatát: a szájat és orrot eltakaró maszk viselése az iskola épületében mindenki számára kötelező, csak az étkezések idején és testnevelésórákon nem kell maszkot hordani.
Az Újpesti Babits Mihály Gimnázium vezetősége egy hete döntött a maszk iskolai viselésének elrendelése mellett. Nemcsak a közös terekben, hanem az osztálytermekben is viselni kell a maszkot, és fokozott figyelmet kell fordítani a kézfertőtlenítésre - írja az iskola. November 4-től az iskola közösségi tereiben ismét kötelező a maszkviselés - ezt már a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium tette közzé oldalán.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
