Bár a középiskolai felvételi már október végén elindult, a legtöbb gimnázium és technikum novemberben tartja meg a nyílt napokat – sok helyen azonban idén (is) elmaradnak a személyes tájékoztató előadások és iskolabejárások.
A koronavírus-járvány negyedik hullámának jelentős felgyorsulása miatt a nyílt napokat az idén sem tartjuk meg
- üzeni a szülőknek és az érdeklődőknek oldalán az Újbudai József Attila Gimnázium. A budapesti Leövey Klára Gimnázium az iskolavezetés javaslatára a nyílt órák helyett október végétől november közepéig inkább online iskolabejárásra hívja a nyolcadikosokat és szüleiket.
Nemcsak a gimnáziumok, hanem az általános iskolák is sorra jelentik be, hogy elmaradnak az idei tájékoztatók. A fővárosi Fillér Utcai Általános Iskola szintén az oldalán tette közzé: a német tagozaton hirdetett nyílt órák és az ovis foglalkozások a súlyosbodó járványhelyzet miatt elmaradnak. A budapesti Reménység Katolikus Általános Iskola a novemberre tervezett nyílt hét mellett a november 20-ára meghirdetett alapítványi bálját is lefújta a járványhelyzet miatt.
A veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola az összes - a felvételi nyílt hétre tervezett - programját lemondta a vírushelyzet miatt, és így döntött a Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola is, idén nem lesz pályaválasztási szülői értekezlet (viszont itt a gyerekek 2 helyett 3 napot mehetnek iskolalátogatásra).
Van, ahol maszkviselés lett kötelező
Több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük, így változtattak az intézmények járványügyi szabályaikon az elmúlt hetekben. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak "felmentést", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.
Egyre több egyetem is szigorít járványügyi szabályzatán, novembertől majdnem az összes nagyobb felsőoktatási intézményben maszkot kell viselniük a hallgatóknak és az oktatóknak. Van, ahol nemcsak a maszkot tették kötelezővé, hanem - elővigyázatosságból - hibrid oktatásra álltak át.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
