Egyre több franciaországi iskolában teszik újra kötelezővé a maszkot

Franciaország újabb megyéiben kell hétfőtől az általános iskolákban ismét maszkot viselni a koronavírus-járvány miatt. A jelenlegi 22 helyett 61-ben lesz érvényes a szabályozás a száz megyéből.

  • Eduline/MTI

"A jövő héttől kezdve, az őszi iskolai szünet után, azokban a megyékben, ahol a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma ötven felett stabilizálódott, a maszk ismét kötelező lesz a gyerekeknek is az iskolákban" - jelentette be a szerdai kormányülést követően Gabriel Attal kormányszóvivő. "Ez hétfőtől 39 olyan megyét is érint, ahol eddig nem volt kötelező a maszk a gyerekeknek" - tette hozzá.

A tanároknak, dolgozóknak, diákoknak majdnem egy évig kellett maszkot viselniük az oktatási intézmények zárt tereiben. A korlátozás fokozatosan szűnt meg október elejétől azokban a megyékben, ahol a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma 50 alá csökkent.

Az őszi szünet előtt már csak 22-ben volt érvényben az intézkedés, jövő héttől 39-cel 61-re emelkedik vissza az érintett megyék száma. "Van egy iránytűnk a járvány kezdete óta. Amint lehet enyhíteni a korlátozó intézkedéseken, megtesszük. Természetesen ez az elv mindkét irányban működik, és amint romlik a helyzet, sajnos, bizonyos intézkedéseket ismét életbe kell léptetnünk" - indokolta a döntést a kormányszóvivő.

Az egészségügyi miniszter szerint a járvány "gyenge erősödése" figyelhető meg az országban, a hetekig tartott csökkenés után. "A hőmérséklet csökkenésének és a nedvesebb időjárásnak van egy szezonális hatása, amely a vírus gyorsabb terjedésének kedvez, miután kevesebb időt töltünk a szabadban" - mondta egy keddi lapinterjúban Olivier Véran egészségügyi miniszter. A kormány azonban a magas átoltottságnak és a maszkviselési kötelezettségnek köszönhetően nem számít újabb járványhullámra.

A 67 millió lakosú országban a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 89 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltást.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.