Egyre több franciaországi iskolában teszik újra kötelezővé a maszkot

Franciaország újabb megyéiben kell hétfőtől az általános iskolákban ismét maszkot viselni a koronavírus-járvány miatt. A jelenlegi 22 helyett 61-ben lesz érvényes a szabályozás a száz megyéből.

  • Eduline/MTI

"A jövő héttől kezdve, az őszi iskolai szünet után, azokban a megyékben, ahol a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma ötven felett stabilizálódott, a maszk ismét kötelező lesz a gyerekeknek is az iskolákban" - jelentette be a szerdai kormányülést követően Gabriel Attal kormányszóvivő. "Ez hétfőtől 39 olyan megyét is érint, ahol eddig nem volt kötelező a maszk a gyerekeknek" - tette hozzá.

A tanároknak, dolgozóknak, diákoknak majdnem egy évig kellett maszkot viselniük az oktatási intézmények zárt tereiben. A korlátozás fokozatosan szűnt meg október elejétől azokban a megyékben, ahol a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma 50 alá csökkent.

Az őszi szünet előtt már csak 22-ben volt érvényben az intézkedés, jövő héttől 39-cel 61-re emelkedik vissza az érintett megyék száma. "Van egy iránytűnk a járvány kezdete óta. Amint lehet enyhíteni a korlátozó intézkedéseken, megtesszük. Természetesen ez az elv mindkét irányban működik, és amint romlik a helyzet, sajnos, bizonyos intézkedéseket ismét életbe kell léptetnünk" - indokolta a döntést a kormányszóvivő.

Az egészségügyi miniszter szerint a járvány "gyenge erősödése" figyelhető meg az országban, a hetekig tartott csökkenés után. "A hőmérséklet csökkenésének és a nedvesebb időjárásnak van egy szezonális hatása, amely a vírus gyorsabb terjedésének kedvez, miután kevesebb időt töltünk a szabadban" - mondta egy keddi lapinterjúban Olivier Véran egészségügyi miniszter. A kormány azonban a magas átoltottságnak és a maszkviselési kötelezettségnek köszönhetően nem számít újabb járványhullámra.

A 67 millió lakosú országban a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 89 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltást.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.