Franciaország újabb megyéiben kell hétfőtől az általános iskolákban ismét maszkot viselni a koronavírus-járvány miatt. A jelenlegi 22 helyett 61-ben lesz érvényes a szabályozás a száz megyéből.
"A jövő héttől kezdve, az őszi iskolai szünet után, azokban a megyékben, ahol a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma ötven felett stabilizálódott, a maszk ismét kötelező lesz a gyerekeknek is az iskolákban" - jelentette be a szerdai kormányülést követően Gabriel Attal kormányszóvivő. "Ez hétfőtől 39 olyan megyét is érint, ahol eddig nem volt kötelező a maszk a gyerekeknek" - tette hozzá.
A tanároknak, dolgozóknak, diákoknak majdnem egy évig kellett maszkot viselniük az oktatási intézmények zárt tereiben. A korlátozás fokozatosan szűnt meg október elejétől azokban a megyékben, ahol a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma 50 alá csökkent.
Az őszi szünet előtt már csak 22-ben volt érvényben az intézkedés, jövő héttől 39-cel 61-re emelkedik vissza az érintett megyék száma. "Van egy iránytűnk a járvány kezdete óta. Amint lehet enyhíteni a korlátozó intézkedéseken, megtesszük. Természetesen ez az elv mindkét irányban működik, és amint romlik a helyzet, sajnos, bizonyos intézkedéseket ismét életbe kell léptetnünk" - indokolta a döntést a kormányszóvivő.
Az egészségügyi miniszter szerint a járvány "gyenge erősödése" figyelhető meg az országban, a hetekig tartott csökkenés után. "A hőmérséklet csökkenésének és a nedvesebb időjárásnak van egy szezonális hatása, amely a vírus gyorsabb terjedésének kedvez, miután kevesebb időt töltünk a szabadban" - mondta egy keddi lapinterjúban Olivier Véran egészségügyi miniszter. A kormány azonban a magas átoltottságnak és a maszkviselési kötelezettségnek köszönhetően nem számít újabb járványhullámra.
A 67 millió lakosú országban a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 89 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltást.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
