Van olyan pedagógus, akinek majdnem félmillió forint járna a ki nem fizetett helyettesítésekért, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ítélet még nem jogerős.
A tanárok javára döntött elsőfokon a bíróság: kimondták, hogy az ingyenmunka nem jogszerű, a helyettesítésekért visszamenőleg is ki kell fizetni a bérpótlékokat – derül ki az RTL Híradó riportjából.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közel két év után sikerült eredményt elérni az ügyben, miután a tanárok számos alkalommal perelték munkáltatójukat, akik a hiányzó pedagógus ingyen végzett helyettesítésekkel oldották meg.
„Természetesen ezeket a helyettesítéseket el kell rendelni, hiszen valakinek be kell menni az órára. (...) Ezt a Munka Törvénykönyve úgy foglalja írásba, hogy a munkaidőbeosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül, és ezt ki kell fizetni, mégpedig az arra az időre járó illetményen felül 50 százalékos bérpótlékkal”
- fogalmaz Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja. Ahogy korábban mi is megírtuk, nem csak a helyettesítésért, de a rendelkezésre állásért is jár bérpótlék, utóbbi esetében 40 százalék.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az e heti kormányinfón úgy nyilatkozott, a bíróság döntését tiszteletben kell tartani, az azonban egyelőre még nem jogerős.
A PDSZ szerint a perre ment pedagógusok többségének minimum több tízezer forint, másoknak pedig akár félmillió forint járna a ki nem fizetett munkákért.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
