A vidéki gimnáziumok közül a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium vezeti a HVG 2022-es középiskolai rangsorát, de két győri és két Budapest környéki iskola is az ország húsz legjobb gimnáziuma közé került. Az idén továbbtanulók Pest megyében – egészen pontosan a fővároshoz közeli településeken – válogathatnak a legtöbb „topgimnázium” közül.
A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és a szintén győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium vezeti a vidéki gimnáziumok 2022-es rangsorát.
A HVG középiskolai rangsora hétfőn jelent meg, ahogy arról korábban beszámoltunk, az élen budapesti gimnáziumok állnak - az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium holtversenyben lett az első, a harmadik helyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája végzett. A legjobb tíz középiskola listájára egy vidéki gimnázium, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium került fel, míg a legjobb húszban összesen öt vidéki.
Összességében egyébként vidéki intézményekből van több a százas listán: bár az első ötvenben azonos a számuk a budapestiekével, a legjobb száznak már csak kétötöde fővárosi. Idén nem minden megyéből került gimnázium a top százba: Békés és Tolna megyei középiskola nincs a rangsorban, a legjobb békési a Békéscsabán található Andrássy Gyula Gimnázium, amely a 104. lett, a szekszárdi Garay János Gimnázium pedig a 120. Heves és Nógrád megyéből egy-egy iskolának sikerült a százba kerülnie, mindegyik a megyeközpontban található - olvasható a HVG kiadványában.
Öt olyan megye van, ahonnan két-két gimnázium került a legjobbak közé, és öt olyan, ahonnan három-három. A Dunántúlról a legtöbb, hét középiskola Győr-Moson-Sopron megyéből jutott a top százba, a Dunától keletre pedig öt ilyen iskolával Bács-Kiskun megye büszkélkedhet. A legtöbb, 13 vidéki gimnázium Pest megyéből került a legjobb százba, ez főleg az agglomerációt, Budapest vonzáskörzetét jelenti.
Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Ahogy az elmúlt években, úgy ebben az évben is több mutatót vettek figyelembe a HVG-rangsor készítői. Az egyik ilyen a 10. évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének iskolai átlaga szövegértésből és matematikából – a koronavírus-járvány miatt 2020-ban ugyanis elmaradt az országos képességfelmérés. Fontos szempont volt a 2019/2020-as tanév végén az érettségi bizonyítványokba bekerült eredmények iskolai átlaga magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint az emelt szintű érettségik aránya.
Egy új törvényre hivatkozva az Oktatási Hivatal idén ugyanis nem adta át a HVG-nek a felsőoktatásba bejutott diákok iskolánként számított pontátlagát, ezért a rangsor készítői úgy döntöttek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgák iskolánkénti arányát veszik figyelembe, hiszen a felvételihez a művészeti és a sport képzésterület kivételével minimumfeltétel egy emelt szintű vizsga megléte. Amelyik diák tehát tovább szeretne tanulni, annak szüksége van emelt szintű érettségire.
A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
