Itt a friss rangsor: ez az öt legjobb vidéki gimnázium

A vidéki gimnáziumok közül a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium vezeti a HVG 2022-es középiskolai rangsorát, de két győri és két Budapest környéki iskola is az ország húsz legjobb gimnáziuma közé került. Az idén továbbtanulók Pest megyében – egészen pontosan a fővároshoz közeli településeken – válogathatnak a legtöbb „topgimnázium” közül.

  • Eduline

A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és a szintén győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium vezeti a vidéki gimnáziumok 2022-es rangsorát.

A HVG középiskolai rangsora hétfőn jelent meg, ahogy arról korábban beszámoltunk, az élen budapesti gimnáziumok állnak - az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium holtversenyben lett az első, a harmadik helyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája végzett. A legjobb tíz középiskola listájára egy vidéki gimnázium, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium került fel, míg a legjobb húszban összesen öt vidéki.

Összességében egyébként vidéki intézményekből van több a százas listán: bár az első ötvenben azonos a számuk a budapestiekével, a legjobb száznak már csak kétötöde fővárosi. Idén nem minden megyéből került gimnázium a top százba: Békés és Tolna megyei középiskola nincs a rangsorban, a legjobb békési a Békéscsabán található Andrássy Gyula Gimnázium, amely a 104. lett, a szekszárdi Garay János Gimnázium pedig a 120. Heves és Nógrád megyéből egy-egy iskolának sikerült a százba kerülnie, mindegyik a megyeközpontban található - olvasható a HVG kiadványában.

Öt olyan megye van, ahonnan két-két gimnázium került a legjobbak közé, és öt olyan, ahonnan három-három. A Dunántúlról a legtöbb, hét középiskola Győr-Moson-Sopron megyéből jutott a top százba, a Dunától keletre pedig öt ilyen iskolával Bács-Kiskun megye büszkélkedhet. A legtöbb, 13 vidéki gimnázium Pest megyéből került a legjobb százba, ez főleg az agglomerációt, Budapest vonzáskörzetét jelenti.

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

Ahogy az elmúlt években, úgy ebben az évben is több mutatót vettek figyelembe a HVG-rangsor készítői. Az egyik ilyen a 10. évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének iskolai átlaga szövegértésből és matematikából – a koronavírus-járvány miatt 2020-ban ugyanis elmaradt az országos képességfelmérés. Fontos szempont volt a 2019/2020-as tanév végén az érettségi bizonyítványokba bekerült eredmények iskolai átlaga magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint az emelt szintű érettségik aránya.

Egy új törvényre hivatkozva az Oktatási Hivatal idén ugyanis nem adta át a HVG-nek a felsőoktatásba bejutott diákok iskolánként számított pontátlagát, ezért a rangsor készítői úgy döntöttek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgák iskolánkénti arányát veszik figyelembe, hiszen a felvételihez a művészeti és a sport képzésterület kivételével minimumfeltétel egy emelt szintű vizsga megléte. Amelyik diák tehát tovább szeretne tanulni, annak szüksége van emelt szintű érettségire.

A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.