A tanárok még várnak, de egymilliárd forintot költ a kormány a külsős tanfelügyelőkre

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint felháborító, hogy a külsős tanfelügyelők díjazására hamarabb jut többletforrás, mint a pedagógusok bérrendezésére.

  • Eduline

A tavaly márciusi iskolabezárások után született a kormányhatározat, mely szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma évi egy milliárdot költ majd az iskolai tanfelügyeleti rendszerbe bevont "professzionális szakértők" díjazására -írja a Népszava.

Az oldal szerint a kormány nem egyezetett a többletforrásokról Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, a PDSZ csak szeptemberben szerzett tudomást a pluszforrásról. A szakszervezet felháborítónak tartja, hogy a kormánynak fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése.

Hogy a pluszforrásra miért volt szükség, azzal kapcsolatban az Emmi úgy fogalmazott, a tanfelügyeletben eddig kizárólag olyan mesterpedagógusok vettek részt, akik évente 25 munkanap erejéig támogatták az Oktatási Hivatal (OH) munkáját. Azzal, hogy az OH megfelelően megfizetett külsős szakértőket is bevonhat a feladatokba, a szaktárca szerint a mesterpedagógusok helyzetén könnyítenek.

A szakszervezet szerint a külsős szakértőkre valójában azért lehet szükség, mert eleve nincs elég mesterpedagógus, akik részt vennének a tanfelügyeletben. Hozzáteszi, az Emmi érvelése hibás, ugyanis a törvény szerint a mesterpedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti 18 óránál, az órarendjeiket is így állítják össze. Vagyis: ha kevesebb feladatuk lesz a tanfelügyeletben, azzal nem lesz több iskolai feladatuk.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna