A tavaly márciusi iskolabezárások után született a kormányhatározat, mely szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma évi egy milliárdot költ majd az iskolai tanfelügyeleti rendszerbe bevont "professzionális szakértők" díjazására -írja a Népszava.
Az oldal szerint a kormány nem egyezetett a többletforrásokról Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, a PDSZ csak szeptemberben szerzett tudomást a pluszforrásról. A szakszervezet felháborítónak tartja, hogy a kormánynak fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése.
Hogy a pluszforrásra miért volt szükség, azzal kapcsolatban az Emmi úgy fogalmazott, a tanfelügyeletben eddig kizárólag olyan mesterpedagógusok vettek részt, akik évente 25 munkanap erejéig támogatták az Oktatási Hivatal (OH) munkáját. Azzal, hogy az OH megfelelően megfizetett külsős szakértőket is bevonhat a feladatokba, a szaktárca szerint a mesterpedagógusok helyzetén könnyítenek.
A szakszervezet szerint a külsős szakértőkre valójában azért lehet szükség, mert eleve nincs elég mesterpedagógus, akik részt vennének a tanfelügyeletben. Hozzáteszi, az Emmi érvelése hibás, ugyanis a törvény szerint a mesterpedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti 18 óránál, az órarendjeiket is így állítják össze. Vagyis: ha kevesebb feladatuk lesz a tanfelügyeletben, azzal nem lesz több iskolai feladatuk.
