Érdekes kormányhatározatra bukkant a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), oldalukon azt írják, az Emberi Erőforrások Minisztériuma évente közel egymilliárd forintot kap arra, hogy "áttekintse és megerősítse" a tanfelügyeleti rendszert.
„A Kormány egyetért a tanfelügyeleti rendszer folyamatainak áttekintésével, tevékenységének megerősítésével” – ez áll abban a kormányhatározatban, amelyre a PDSZ talált rá. A jogszabály alapján 2021-re 287 millió, 2022-től pedig évente 969 millió forintot biztosít a költségvetés erre a célra.
A szakszervezet szerint egészen szeptemberig nem lehetett hallani arról, hogyan „tekinti” át a tárca a tanfelügyeleti rendszert, és hogyan erősíti a tevékenységét. „Szeptember 1-én derült ki a kormány által „komplex ellenőrzésnek” hívott újdonság – és az is csak a közlönyből. Hiszen senki sem egyeztetett a szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel arról, hogy vajon mi szükség van egy, a „pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésére” szolgáló újfajta ellenőrzésre” – írják.
Hozzáteszik: máig nem lehet tudni, pontosan mit takar az évi egymilliárd forintba kerülő ellenőrzés.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
