Az iskolák körülbelül négy százalékában van valamilyen „tanügyi intézkedés” koronavírus-fertőzés miatt – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója az Inforádiónak azt mondta, tudomása szerint a középiskolákban csak néhány eset történt, a Révaiban például nyolcszázan tanulnak, és a tanév eleje óta csak egy fertőzött volt.
Az általános iskolákban más a helyzet, Horváth Péter úgy tudja, az intézmények körülbelül 4 százalékánál rendeltek el karantént vagy távoktatást egy-egy osztályban. "Akiket lehetett oltani, a 12 év felettieket, és éltek is ezzel a lehetőséggel, ott nincsen probléma, viszont a kicsiknél, ahol a vakcináció nem volt lehetséges, felütötte a fejét már a vírus" – mondta.
A Nemzeti Pedagóguskar információi szerint a tanárok 85-90 százaléka oltatta be magát, míg a 12 éven felüli diákoknak nagyjából a fele kapta meg a vakcinát. A Révai-gimnáziumban 75 százalékos a diákok átoltottsága, és leginkább a végzősök gondolják úgy, hogy jó lenne a minél kiszámíthatóbb, folyamatos jelenléti oktatás.
Horváth Péter szerint fontos, hogy a helyi iskolai közösségek dönthessenek a különböző szigorításokról – például arról, hogy kötelezővé teszik-e a maszkot vagy a testhőmérséklet-mérést –, úgy látja, központi intézkedésre most nincs szükség.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
