Az iskolák körülbelül négy százalékában van valamilyen „tanügyi intézkedés” koronavírus-fertőzés miatt – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója az Inforádiónak azt mondta, tudomása szerint a középiskolákban csak néhány eset történt, a Révaiban például nyolcszázan tanulnak, és a tanév eleje óta csak egy fertőzött volt.
Az általános iskolákban más a helyzet, Horváth Péter úgy tudja, az intézmények körülbelül 4 százalékánál rendeltek el karantént vagy távoktatást egy-egy osztályban. "Akiket lehetett oltani, a 12 év felettieket, és éltek is ezzel a lehetőséggel, ott nincsen probléma, viszont a kicsiknél, ahol a vakcináció nem volt lehetséges, felütötte a fejét már a vírus" – mondta.
A Nemzeti Pedagóguskar információi szerint a tanárok 85-90 százaléka oltatta be magát, míg a 12 éven felüli diákoknak nagyjából a fele kapta meg a vakcinát. A Révai-gimnáziumban 75 százalékos a diákok átoltottsága, és leginkább a végzősök gondolják úgy, hogy jó lenne a minél kiszámíthatóbb, folyamatos jelenléti oktatás.
Horváth Péter szerint fontos, hogy a helyi iskolai közösségek dönthessenek a különböző szigorításokról – például arról, hogy kötelezővé teszik-e a maszkot vagy a testhőmérséklet-mérést –, úgy látja, központi intézkedésre most nincs szükség.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
