Az orvosok és a tudósok után még mindig a tanárokban bízunk a legjobban – ez derült ki az Ipsos nemzetközi felmérésből. A megkérdezettek 55 százaléka megbízik a tanárokban, míg a politikusokra mindössze 10 százalékuk mondta ugyanezt.
Az Ipsos adatai szerint a tanárok iránti bizalom egyébként erősödött – mg 2018-ban a megkérdezettek 52 százaléka, 2019-ben már 53 százaléka, idén pedig 55 százaléka bízott meg a pedagógusokban. Ennél többen csak az orvosokban és a tudósokban bíznak, utóbbiak megítélése ráadásul nagyot változott a koronavírus-járvány idején: az orvosok helye megerősödött, megelőzték a tudományos élet képviselőit, akik korábban a lista élén álltak.
Az országos adatok szerint a tanárok iránti bizalom egyébként Chilében, Brazíliában, Oroszországban, Malajziában és Kínában a legerősebb, míg a legkevésbé Lengyelországban, Peruban, Németországban, Dél-Koreában és Japánban bíznak bennük. Magyarország a lista második felében található, a megkérdezettek 54 százaléka tartja megbízhatónak a tanárokat, 13 százalékuk pedig megbízhatatlannak.
Az Ipsos egyébként 2021 áprilisában és májusában végezte a felmérést, huszonnyolc különböző országban kérték arra az embereket, pontozzák a különböző foglalkozású emberek iránt érzett bizalmukat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
