Hiába volt hónapokig távoktatás, javultak matekból az eredmények a szakképzésben

A minisztérium szerint a frissen felvett diákok már alapból jobb osztályzatokkal érkeztek az iskolákba, a mérési eredményük pedig matekból sokkal jobb a korábbi évfolyamokénál.

  • Eduline/MTI

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2018 óta méri a szakképzésben tanuló 9. és 10. évfolyamos diákok kompetenciáit magyarból és matekból - emlékeztetett az ITM. Idén szeptember második hetében, több mint 71 ezer tanuló bevonásával készült felmérés.

Az első adatok szerint jelentős javulás részben annak tudható be, hogy "egyre növekvő átlagos készségszinttel egyre többen választják a szakképzést" - fogalmazott a minisztérium. Azaz 9. évfolyamba lépő diákok jobb osztályzatokkal érkeztek a technikumokba, szakképző iskolákba. Az első mérési eredményük matekból a távoktatás ellenére is jobb, mint az előző két évfolyamé. A 2019-es adathoz viszonyítva több mint 30 százalékos a javulás tapasztalható.

A szakképzésben már a második tanévüket megkezdők fejlődése matekból a 12 százalékpontot közelíti. A kompetenciamérésen gyengébben szereplő diákok egyéni vagy tanulócsoportos fejlesztéseket kapnak. Ők 2020-hoz képest átlag feletti, közel 18 százalékpontos javulást értek el matekból - közölte az ITM. Hozzátették, míg 2019-ben 11 ezer gyermek vett részt egyéni fejlesztésben, tavaly már kevesebb mint hétezer tanulónak volt szüksége külön foglalkozásokra.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.