Hiába volt hónapokig távoktatás, javultak matekból az eredmények a szakképzésben

A minisztérium szerint a frissen felvett diákok már alapból jobb osztályzatokkal érkeztek az iskolákba, a mérési eredményük pedig matekból sokkal jobb a korábbi évfolyamokénál.

  • Eduline/MTI

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2018 óta méri a szakképzésben tanuló 9. és 10. évfolyamos diákok kompetenciáit magyarból és matekból - emlékeztetett az ITM. Idén szeptember második hetében, több mint 71 ezer tanuló bevonásával készült felmérés.

Az első adatok szerint jelentős javulás részben annak tudható be, hogy "egyre növekvő átlagos készségszinttel egyre többen választják a szakképzést" - fogalmazott a minisztérium. Azaz 9. évfolyamba lépő diákok jobb osztályzatokkal érkeztek a technikumokba, szakképző iskolákba. Az első mérési eredményük matekból a távoktatás ellenére is jobb, mint az előző két évfolyamé. A 2019-es adathoz viszonyítva több mint 30 százalékos a javulás tapasztalható.

A szakképzésben már a második tanévüket megkezdők fejlődése matekból a 12 százalékpontot közelíti. A kompetenciamérésen gyengébben szereplő diákok egyéni vagy tanulócsoportos fejlesztéseket kapnak. Ők 2020-hoz képest átlag feletti, közel 18 százalékpontos javulást értek el matekból - közölte az ITM. Hozzátették, míg 2019-ben 11 ezer gyermek vett részt egyéni fejlesztésben, tavaly már kevesebb mint hétezer tanulónak volt szüksége külön foglalkozásokra.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.