Hiába volt hónapokig távoktatás, javultak matekból az eredmények a szakképzésben

A minisztérium szerint a frissen felvett diákok már alapból jobb osztályzatokkal érkeztek az iskolákba, a mérési eredményük pedig matekból sokkal jobb a korábbi évfolyamokénál.

  • Eduline/MTI

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2018 óta méri a szakképzésben tanuló 9. és 10. évfolyamos diákok kompetenciáit magyarból és matekból - emlékeztetett az ITM. Idén szeptember második hetében, több mint 71 ezer tanuló bevonásával készült felmérés.

Az első adatok szerint jelentős javulás részben annak tudható be, hogy "egyre növekvő átlagos készségszinttel egyre többen választják a szakképzést" - fogalmazott a minisztérium. Azaz 9. évfolyamba lépő diákok jobb osztályzatokkal érkeztek a technikumokba, szakképző iskolákba. Az első mérési eredményük matekból a távoktatás ellenére is jobb, mint az előző két évfolyamé. A 2019-es adathoz viszonyítva több mint 30 százalékos a javulás tapasztalható.

A szakképzésben már a második tanévüket megkezdők fejlődése matekból a 12 százalékpontot közelíti. A kompetenciamérésen gyengébben szereplő diákok egyéni vagy tanulócsoportos fejlesztéseket kapnak. Ők 2020-hoz képest átlag feletti, közel 18 százalékpontos javulást értek el matekból - közölte az ITM. Hozzátették, míg 2019-ben 11 ezer gyermek vett részt egyéni fejlesztésben, tavaly már kevesebb mint hétezer tanulónak volt szüksége külön foglalkozásokra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.