Csütörtökön tudjuk meg, ki kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, a fogadóirodák listáin van két magyar író is.
Az irodalmi Nobel-díjról a svéd akadémia tagjai döntenek. A díj odaítélése előtt mindig felpörögnek a találgatások, kinek lehet esélye megkapni a legrangosabb irodalmi kitüntetést (és a vele járó tízmillió svéd koronát) - írja a hvg.hu.
Évek óta várományosnak számít például Haruki Murakami, Margaret Atwood vagy Ngugi Wa Thiong'o is. De mi is izgulhatunk a – Kertész Imre utáni – második irodalmi Nobelünkért, egész pontosan Nádas Péter és Krasznahorkai László miatt.
Az oldal szerint tavaly az utolsó napokra ugyan eltűntek a fogadóirodák listáiról a magyar favoritok, most egyes fogadóirodáknál újra a legesélyesebb 10 között vannak. A listákon jóval kisebb eséllyel, de olyan népszerű írók is feltűnnek többek közt, mint Cormac McCarthy, Karl Ove Knausgård, Michel Houellebecq, Joyce Carol Oates, Thomas Pynchon vagy Amos Oz.
Tavaly az amerikai Louise Glücknek ítélték a díjat, a 2019-es Nobel az osztrák Peter Handke-hez, a 2018-as a lengyel Olga Tokarczukhoz került. A Nobel-díj történetében csak egyszer díjaztak magyar szerzőt: 2002-ben Kertész Imre nyerte el a díjat „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
