Csütörtökön tudjuk meg, ki kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, a fogadóirodák listáin van két magyar író is.
Az irodalmi Nobel-díjról a svéd akadémia tagjai döntenek. A díj odaítélése előtt mindig felpörögnek a találgatások, kinek lehet esélye megkapni a legrangosabb irodalmi kitüntetést (és a vele járó tízmillió svéd koronát) - írja a hvg.hu.
Évek óta várományosnak számít például Haruki Murakami, Margaret Atwood vagy Ngugi Wa Thiong'o is. De mi is izgulhatunk a – Kertész Imre utáni – második irodalmi Nobelünkért, egész pontosan Nádas Péter és Krasznahorkai László miatt.
Az oldal szerint tavaly az utolsó napokra ugyan eltűntek a fogadóirodák listáiról a magyar favoritok, most egyes fogadóirodáknál újra a legesélyesebb 10 között vannak. A listákon jóval kisebb eséllyel, de olyan népszerű írók is feltűnnek többek közt, mint Cormac McCarthy, Karl Ove Knausgård, Michel Houellebecq, Joyce Carol Oates, Thomas Pynchon vagy Amos Oz.
Tavaly az amerikai Louise Glücknek ítélték a díjat, a 2019-es Nobel az osztrák Peter Handke-hez, a 2018-as a lengyel Olga Tokarczukhoz került. A Nobel-díj történetében csak egyszer díjaztak magyar szerzőt: 2002-ben Kertész Imre nyerte el a díjat „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
