Hétből egy diák mentális zavarral küzd, nagyot rontott a helyzeten a járvány

A koronavírus-járvány világszerte rontott a gyerekek és fiatalok mentális állapotán - figyelmeztetett kedden közzétett jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

  • Eduline/MTI

Már a vírus előtt is nagyon sok gyerek küzdött egészségügyi vagy pszichés problémákkal, amelyekre nem fordítottak elég figyelmet - mondta Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója.

A diákok mentális állapotát vizsgáló jelentés összeállítói szerint hét, 10 és 19 év közötti gyerekből egy diagnosztizált mentális zavarral küzd, évente pedig közel 46 ezer fiatal lesz öngyilkos, ez pedig egyike az öt leggyakoribb halálozási oknak ebben a korcsoportban.

A szervezet szerint a helyzet sokat romlott a járvány alatt, részben a karanténintézkedések miatt.

"A korlátozások hétből legalább egy gyereket közvetlenül érintettek, és több mint 1,6 milliárd gyerek oktatását vetették vissza" - teszik hozzá, kiemelve, hogy a napi rutin összeomlása, az aggodalom az egészsége miatt sok fiatalban hagyott nyomott harag, aggodalom és a jövő miatti szorongás formájában.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.