Elegük van a "homályos ígérgetésből", egyesíti sztrájkbizottságát a két tanári szakszervezet

Egyesíti sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), azonnali béremelést és a munkaterhek csökkentését követelik – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon. A PSZ elnöke azt mondta, 2018 óta kongatják a vészharangot, de a kormány nem foglalkozik az oktatást érintő problémákkal.

  • Eduline

„2018 óta kongatjuk a vészharangot, pedagógushiány, a mérhetetlenül alacsony bérek és a rendkívül magas munkaterhelés miatt összeomlik a rendszer. Nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket” – mondta Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke hozzátette: 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal ezeknek az ügyeknek a rendezésére, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt fel kellett függeszteniük a tárgyalásokat.

Most elérkezett az idő, hogy folytassák a tárgyalásokat, a kormány ugyanis továbbra sem foglalkozik érdemben ezekkel a kérdésekkel. „Úgy döntöttünk a PDSZ elnökségi tagjaival, hogy egyesítjük sztrájkbizottságainkat, és közösen lépünk fel, mert muszáj valami eredményt kicsikarni a kormányból” – jelentette be.

A kormány ugyanis köteles egyeztetni a sztrájkbizottsággal – a szakszervezetek így szeretnének konkrétumokat kicsikarni belőlük, ebben a pillanatban ugyanis csak „homályos ígérgetések” vannak a bérrendezésről.

Követeléseikről kedden Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják, ezt a levelet a sajtótájékoztatón írták alá a PSZ és a PDSZ képviselői. Kérdésre válaszolva elmondták: a kormánynak a jogszabály szerint öt napon belül ki kell jelölnie a sztrájktárgyalási partnereket. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.