Középiskolai felvételi: külön kell jelentkezni az iskolákba és a központi írásbeli vizsgára

Fontos, hogy tudjátok a különbséget a tanulói adatlap, a jelentkezési lap és a központi felvételi jelentkezési lapja között. Segítünk eligazodni.

  • Bezzeg Hanna

Hamarosan indul a 2022-es középiskolai felvételi. A gimnáziumoknak és technikumoknak október 20-ig kell közzétenni felvételi tájékoztatójukat, de több intézmény holnapján már elérhetőek ezek az információk. Hamarosan a nyílt napokat is megtartják, bár akadnak olyan intézmények, amelyek a járványhelyzet miatt csak online tájékoztatókat szerveznek.

Hogyan kell jelentkezni a központi vizsgára?

 A központi felvételi vizsgára december 3-ig jelentkezhettek, közvetlenül abban az iskolában, ahol meg szeretnétek írni a tesztet. Fontos, hogy a vizsgát bármely vizsgaszervező intézményben megírhatjátok, függetlenül attól, hogy a későbbiekben terveztek-e jelentkezni az adott intézménybe. Az Oktatási Hivatal november 16-ig teszi közzé azoknak a gimnáziumoknak, technikumoknak a jegyzékét, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek.

Azt is fontos tudnotok, hogy a központi írásbeli vizsgára és a középfokú iskolákba jelentkezéshez más-más időpontban, külön-külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a két jelentkezés  nem „váltja ki” vagy „helyettesíti” egymást. A vizsga megírására tehát december 3-ig jelentkezhettek, míg az iskolákba 2022. február 18-ig kell jelentkezni.

Hogyan jelentkezhettek a középiskolákba?

A választott középiskolákba tehát 2022. február 18-ig jelentkezhettek, a KIFIR rendszerben elérhető felvételi lapokkal. A felvételi lapok két részből állnak: jelentkezési lapot és tanulói adatlapot is le kell adni.

A jelentkezési lappal a középfokú iskoláknak jelzitek jelentkezési szándékotokat. Ezen a lapon a személyes adataitokon kívül szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredményeitek, továbbá itt tudtok egyéb információkat (pl. kollégiumi igény, eddig tanult idegen nyelv) a középfokú iskolával közölni. Minden iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi eljárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület jelölhető meg - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatója.

Emellett van a tanulói adatlap: a személyes adatokon kívül szerepel rajta az összes megjelölt tanulmányi terület, az általatok meghatározott sorrendben. Azt a tanulmányi területet kell előbbre sorolni, ahol szívesebben folytatnátok tanulmányaitokat.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.