Nyitva maradnak a romániai iskolák, de a diákokat rendszeresen tesztelnék

Romániában az adott település fertőzési rátájától függetlenül nyitva maradhatnak az iskolák, csak azokban az osztályokban, illetve intézményekben kell távoktatásra átállni, amelyekben koronavírus-fertőzést diagnosztizálnak.

  • eduline/mti

Az országos járványügyi operatív törzs (CNSU) legfrissebb ajánlása alapján az iskolákban a diákokat és oktatókat rendszeresen tesztelnék, erre a célra nem invazív (nyálból vett mintát használó) antigén gyorsteszteket akarnak használni, amelyekhez Sorin Cimpeanu oktatási miniszter szerint nem szükséges megszerezni a szülők beleegyezését. A tárcavezető az iskolák nyitva tartásának járványügyi kockázatával kapcsolatos aggályokra azzal reagált: "nem a gyerekek felelősek a beoltatlan szülők, nagyszülők egészségéért, hanem éppen fordítva".

Romániában a járvány negyedik hulláma során másodszor lazítják az iskolákra vonatkozó szabályozást, hogy ahol csak lehet, elkerüljék a távoktatás bevezetését. A múlt tanévben már egyezrelékes fertőzési ráta felett korlátozták az óralátogatást az iskolákban. Augusztusban a hatóságok úgy döntöttek, hogy a tanulók mindaddig bejárhatnak az iskolákba, amíg az adott településen el nem éri a hat ezreléket azoknak az aránya, akik a megelőző két hétben fertőződöttek meg koronavírussal.

Romániában eddig 6900 osztály kényszerült távoktatásra, többségük azért, mert megjelent a közösségben a fertőzés. A szaktárca honlapján elérhető adatok szerint a 8500-at közelíti a fertőzött tanulók és a 2700-at a fertőzött oktatók száma, több kisebb településen pedig azért zártak be az iskolák, mert a fertőzési ráta túllépte a hat ezreléket.

A héten azonban két nagyvárosban, Temesváron és Bukarestben is meghaladta ezt a küszöbértéket a fertőzési ráta, a szülők egy része pedig azt követelte, hogy ne ítéljék ismét "szobafogságra" azokat a diákokat, akiknek az osztályában nincs koronavírusos eset.

A CNSU felhatalmazása alapján az oktatási és egészségügyi miniszter közös rendeletet készül kibocsátani az iskolákra vonatkozó új járványügyi szabályozás részleteiről. A CNSU ugyanakkor a beoltatlanok kijárását és gyülekezését korlátozó általános intézkedéseket is javasolt a hatezrelékes fertőzési rátát meghaladó települések esetében: ezekről várhatóan pénteken hoz határozatot a bukaresti kormány.

A stratégiai kommunikációs törzs pénteki jelentése szerint az utóbbi 24 órában ismét tízezernél több új fertőzöttet diagnosztizáltak Romániában, és 169 koronavírusos beteg vesztette életét.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.