A 18 év alattiaknál nem a megszokott tünetekkel jelentkezik a koronavírus-fertőzés, ezért enyhe tüneteknél is érdemes lehet tesztelni.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete néhány napja tette közzé összefoglalóját, amelyben többek között azt részletezik, milyen enyhe tüneteknél kell Covid-19 fertőzésre gondolni, mikor kell tesztelni, és az iskolai szűrésekhez is adnak tanácsokat.
A négy fő tünet mellett (láz, köhögés, nehézlégzés, szaglás- vagy ízérzészavar) gyakoribbak a torok- és fejfájást, a bélrendszert érintő és az allergiaszerű tünetek is. A szakemberek szerint bámilyen légúti tünet hátterében állhat koronavírus-fertőzés, és bár nem lehetséges minden beteget tesztelni, indokolt a tesztelés, ha a családban vagy az osztályban sokan küzdenek légúti megbetegedéssel. Akkor is érdemes tesztet csináltatni, ha a diák külföldi utazáson, rendezvényen vett részt, esetleg rendszeresen jár konditerembe.
„Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján a delta variáns okozta járványban a gyermekek aránya magasabb lesz, mint a korábbi hullámokban: a 18 év alattiak a felnőttekkel azonos arányban fertőződhetnek meg, minden korosztályban, míg korábban a fertőzöttek 10-15%-a került ki a 0-18 éves korcsoportból”
- hívják fel a figyelmet, hozzátéve, a magasabb arány mögött részben az áll, hogy a 12 éven aluliak nem kaphatnak védőoltást, ráadásul a vírusnak magasabb a fertőzőképessége is.
Mit tehetnek az iskolák?
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete idézi a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlásait:
„Az iskolai szűrések főként akkor hatékonyak, amikor a közösségi terjedés magas szintű. Legalább az oltatlanok körében javasolják minimum heti egyszer elvégezni, különösen, ha egyéb védőintézkedések (maszk, távolságtartás) nincsenek érvényben az iskolában. Eddigi tanulmányok szerint az iskolai esetek 30-60%-át a tünetmentesek szűrésével azonosították”
- derül ki a dokumentumból, de azt is kiemelik, a negatív teszteredmény nem feltétlenül zárja ki a fertőzést.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
