A 18 év alattiaknál nem a megszokott tünetekkel jelentkezik a koronavírus-fertőzés, ezért enyhe tüneteknél is érdemes lehet tesztelni.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete néhány napja tette közzé összefoglalóját, amelyben többek között azt részletezik, milyen enyhe tüneteknél kell Covid-19 fertőzésre gondolni, mikor kell tesztelni, és az iskolai szűrésekhez is adnak tanácsokat.
A négy fő tünet mellett (láz, köhögés, nehézlégzés, szaglás- vagy ízérzészavar) gyakoribbak a torok- és fejfájást, a bélrendszert érintő és az allergiaszerű tünetek is. A szakemberek szerint bámilyen légúti tünet hátterében állhat koronavírus-fertőzés, és bár nem lehetséges minden beteget tesztelni, indokolt a tesztelés, ha a családban vagy az osztályban sokan küzdenek légúti megbetegedéssel. Akkor is érdemes tesztet csináltatni, ha a diák külföldi utazáson, rendezvényen vett részt, esetleg rendszeresen jár konditerembe.
„Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján a delta variáns okozta járványban a gyermekek aránya magasabb lesz, mint a korábbi hullámokban: a 18 év alattiak a felnőttekkel azonos arányban fertőződhetnek meg, minden korosztályban, míg korábban a fertőzöttek 10-15%-a került ki a 0-18 éves korcsoportból”
- hívják fel a figyelmet, hozzátéve, a magasabb arány mögött részben az áll, hogy a 12 éven aluliak nem kaphatnak védőoltást, ráadásul a vírusnak magasabb a fertőzőképessége is.
Mit tehetnek az iskolák?
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete idézi a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlásait:
„Az iskolai szűrések főként akkor hatékonyak, amikor a közösségi terjedés magas szintű. Legalább az oltatlanok körében javasolják minimum heti egyszer elvégezni, különösen, ha egyéb védőintézkedések (maszk, távolságtartás) nincsenek érvényben az iskolában. Eddigi tanulmányok szerint az iskolai esetek 30-60%-át a tünetmentesek szűrésével azonosították”
- derül ki a dokumentumból, de azt is kiemelik, a negatív teszteredmény nem feltétlenül zárja ki a fertőzést.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
