Enyhe tünetek mögött is állhat Covid-fertőzés, főleg, ha az osztályban sok a beteg

A 18 év alattiaknál nem a megszokott tünetekkel jelentkezik a koronavírus-fertőzés, ezért enyhe tüneteknél is érdemes lehet tesztelni.

  • Bezzeg Hanna

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete néhány napja tette közzé összefoglalóját, amelyben többek között azt részletezik, milyen enyhe tüneteknél kell Covid-19 fertőzésre gondolni, mikor kell tesztelni, és az iskolai szűrésekhez is adnak tanácsokat.

A négy fő tünet mellett (láz, köhögés, nehézlégzés, szaglás- vagy ízérzészavar) gyakoribbak a torok- és fejfájást, a bélrendszert érintő és az allergiaszerű tünetek is. A szakemberek szerint bámilyen légúti tünet hátterében állhat koronavírus-fertőzés, és bár nem lehetséges minden beteget tesztelni, indokolt a tesztelés, ha a családban vagy az osztályban sokan küzdenek légúti megbetegedéssel. Akkor is érdemes tesztet csináltatni, ha a diák külföldi utazáson, rendezvényen vett részt, esetleg rendszeresen jár konditerembe.

„Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján a delta variáns okozta járványban a gyermekek aránya magasabb lesz, mint a korábbi hullámokban: a 18 év alattiak a felnőttekkel azonos arányban fertőződhetnek meg, minden korosztályban, míg korábban a fertőzöttek 10-15%-a került ki a 0-18 éves korcsoportból”

- hívják fel a figyelmet, hozzátéve, a magasabb arány mögött részben az áll, hogy a 12 éven aluliak nem kaphatnak védőoltást, ráadásul a vírusnak magasabb a fertőzőképessége is.

Mit tehetnek az iskolák?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete idézi a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlásait:

„Az iskolai szűrések főként akkor hatékonyak, amikor a közösségi terjedés magas szintű. Legalább az oltatlanok körében javasolják minimum heti egyszer elvégezni, különösen, ha egyéb védőintézkedések (maszk, távolságtartás) nincsenek érvényben az iskolában. Eddigi tanulmányok szerint az iskolai esetek 30-60%-át a tünetmentesek szűrésével azonosították”

- derül ki a dokumentumból, de azt is kiemelik, a negatív teszteredmény nem feltétlenül zárja ki a fertőzést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.