Középiskolai felvételi: milyen feladatlapokat kell megoldaniuk a jelentkezőknek?

Egy magyar nyelvi és egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk az írásbeli felvételi vizsgán azoknak a diákoknak, akik az idén jelentkeznek középiskolába. Mennyi idejük van a jelentkezőknek, milyen feladatokra lehet számítani, és mit lehet használni a vizsgán? Összegyűjtöttük.

  • Csik Veronika

A feladatlapokat a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze - mivel az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok anyagából.

magyar nyelvi feladatlapban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. A megoldásukhoz szükség van nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre, szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességekre (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás) és íráskészségre. A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak. A tizedik feladatban egy szöveget kell írniuk a diákoknak megadott témában és műfajban - a témának és a terjedelmi elvárásnak való megfelelés mellett figyelembe veszik a nyelvhelyességet, a helyesírást, a szerkesztést és a szöveg stílusát is.

A magyar nyelvi feladatlap témaköreit a 9. évfolyamra jelentkezőknek itt, a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknek itt, a hatosztályos gimnáziumba felvételizőknek pedig itt találjátok.

matematika feladatlap megoldásához is többféle kompetenciára van szükség: feladatmegoldó készségre, problémaérzékenységre, kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre, koncentráló képességre. Emellett elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése. A feladatlap megoldásához vonalzó, körző és szögmérő használható, más segédeszköz (pl. számológép) nem.

A matematika feladatlap témaköreit a 9. osztályba jelentkezők számára itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumba való felvételi témaköreit itt, a hatosztályos gimnáziumba való felvételiét pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.