„Bízom abban, hogy még ebben a ciklusban tudunk béremelést adni a pedagógusoknak. Dolgozunk ezen” – ezt mondta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter keddi sajtótájékoztatóján, majd pár órával később a Fidesz is úgy reagált közleményben, hogy „elkötelezettek” a tanárok béremelése mellett. Könnyen lehet azonban, hogy a legkevesebbet kereső pedagógusok fizetését mindenképpen kénytelenek lesznek emelni januártól – egész egyszerűen azért, mert az már alacsonyabb lesz, mint a garantált bérminimum.
A 2022-es minimálbérről jó ideje folynak a tárgyalások, a Portfolio a napokban azt írta, hogy a bruttó 200 ezer forintos minimálbér „kőbe van vésve”. Erre utal azt is, hogy Orbán Viktor már hétfőn tényként kezelte egyik Facebook-posztjában a 200 ezer forintos bruttó összeget. A 2022-es garantált bérminimum összege még kérdéses, a vállalkozások ugyanis „óvatosabb” emelést szeretnének. Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó a Világgazdaságban azt írta, „2022-ben valójában a 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimumnak lenne markáns munkaerőpiaci hatása”.
Ha 2022-ben valóban ennyi lesz a garantált bérminimum, akkor a kormánynak nem lesz választása, a legkevesebbet kereső pedagógusok fizetésén mindenképpen emelnie kell. Jelenleg ugyanis a legfiatalabb tanítók és óvodapedagógusok bruttó alapbére mindössze 219 240 forint, ez pedig – hívta fel a figyelmet a napokban a hvg.hu – mindössze 240 forinttal több, mint a jelenlegi garantált bérminimum.
Azok sem kalkulálhatnak sokkal magasabb bruttó alapbérrel, akik már hat-nyolc éve tanítanak, az ő alapfizetésük főiskola vagy BA/BSc-diplomával ugyanis 237 510 forint, a 12-14 éve tanítóknak pedig 255 780 forint. Az egyetemen/mesterszakon szerzett diplomával dolgozó tanárok közül a legfiatalabbak bére is ilyen összeg körül mozog, a három-öt éves tapasztalattal rendelkezők bruttó alapfizetése 243 600 forint.
A tanárok a vetítési alapon változtatnának
Novák Katalin kedden a tanári bértábla alapjául szolgáló vetítési alapról is beszélt, azt mondta, „a pedagógus-életpálya nem minimálbérhez kötött (…) nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban”. Pedig a szakszervezetek évek óta harcolnak azért, hogy a béreket újra a minimálbér alapján számítsák.
Mutatjuk is, miért. Amikor a kormány bevezette a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig az összes tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától. Ez persze nem jelentős emelkedés, de legalább az inflációt ellensúlyozza valamennyire.
2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 167 400 forint. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számítása szerint tehát hatvan százalékkal kellene megtoldani a fizetéseket ahhoz, hogy az eredetileg rögzített szintet elérje.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
