A teljesítménykényszer már elsőben komoly probléma lehet: így segíthetnek a szülők

Alvásproblémák, hasfájás – mind gyakori tünetei az iskolakezdés idején fellépő szorongásos zavaroknak. Akkor van baj, ha ezek nem átmeneti tünetek, hanem állandósulnak.

  • Csik Veronika

Legtöbbször hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy a gyerekek az óvodát elhagyva megszokják az új helyzetet, hiszen nemcsak az intézmény, a közösség és a tevékenység ismeretlen még számukra, hanem az is, hogy az iskolában új szabályrendszerhez kell alkalmazkodniuk – mondja Bognár Emese, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának klinikai szakpszichológusa.

A gyerekekkel párhuzamosan sokszor a szülő is szoronghat, akár a gyerekkorából adódó kellemetlen iskolai élmények miatt, akár azért, hogy a gyereke helyt fog-e állni az iskolában – magyarázza Bognár Emese.

Szerinte első osztályban a tanulás mellett sok új kihívással találkoznak a gyerekek, a napirend sokkal kötöttebb lesz, mindent gyorsabban és hatékonyabban kell csinálni – az étkezéstől, az öltözésig. A szakember szerint fontos, hogy a szülők felismerjék ezt, és reális elvárásokat fogalmazzanak meg a gyerekeikkel szemben, hiszen a kicsik nem fognak azonnal írni, olvasni, számolni, vagy a 45 perces órákat végig ülni.

Hogyan segíthet a szülő?

Legtöbbet azzal tudnak nekik segíteni, ha nem a teljesítményre koncentrálnak, hanem inkább a befektetett munkát értékelik, és rendszeresen dicsérik őket. Fontos, hogy a gyerek ne azt érezze, hogy a szülői szeretet attól függ, ő hogyan teljesít az iskolában – teszi hozzá a szakember.

A teljesítményszorongás az esti közös beszélgetésekkel, a családi környezettel és a biztonság érzetének erősítésével csökkenthető. Ha a problémák több hónapon keresztül fennállnak, érdemes a pedagógusokkal, majd indokolt esetben pszichológussal is beszélni annak érdekében, hogy a gondok a lehető leghamarabb megoldódjanak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.