Alvásproblémák, hasfájás – mind gyakori tünetei az iskolakezdés idején fellépő szorongásos zavaroknak. Akkor van baj, ha ezek nem átmeneti tünetek, hanem állandósulnak.
Legtöbbször hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy a gyerekek az óvodát elhagyva megszokják az új helyzetet, hiszen nemcsak az intézmény, a közösség és a tevékenység ismeretlen még számukra, hanem az is, hogy az iskolában új szabályrendszerhez kell alkalmazkodniuk – mondja Bognár Emese, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának klinikai szakpszichológusa.
A gyerekekkel párhuzamosan sokszor a szülő is szoronghat, akár a gyerekkorából adódó kellemetlen iskolai élmények miatt, akár azért, hogy a gyereke helyt fog-e állni az iskolában – magyarázza Bognár Emese.
Szerinte első osztályban a tanulás mellett sok új kihívással találkoznak a gyerekek, a napirend sokkal kötöttebb lesz, mindent gyorsabban és hatékonyabban kell csinálni – az étkezéstől, az öltözésig. A szakember szerint fontos, hogy a szülők felismerjék ezt, és reális elvárásokat fogalmazzanak meg a gyerekeikkel szemben, hiszen a kicsik nem fognak azonnal írni, olvasni, számolni, vagy a 45 perces órákat végig ülni.
Hogyan segíthet a szülő?
Legtöbbet azzal tudnak nekik segíteni, ha nem a teljesítményre koncentrálnak, hanem inkább a befektetett munkát értékelik, és rendszeresen dicsérik őket. Fontos, hogy a gyerek ne azt érezze, hogy a szülői szeretet attól függ, ő hogyan teljesít az iskolában – teszi hozzá a szakember.
A teljesítményszorongás az esti közös beszélgetésekkel, a családi környezettel és a biztonság érzetének erősítésével csökkenthető. Ha a problémák több hónapon keresztül fennállnak, érdemes a pedagógusokkal, majd indokolt esetben pszichológussal is beszélni annak érdekében, hogy a gondok a lehető leghamarabb megoldódjanak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
