Alvásproblémák, hasfájás – mind gyakori tünetei az iskolakezdés idején fellépő szorongásos zavaroknak. Akkor van baj, ha ezek nem átmeneti tünetek, hanem állandósulnak.
Legtöbbször hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy a gyerekek az óvodát elhagyva megszokják az új helyzetet, hiszen nemcsak az intézmény, a közösség és a tevékenység ismeretlen még számukra, hanem az is, hogy az iskolában új szabályrendszerhez kell alkalmazkodniuk – mondja Bognár Emese, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának klinikai szakpszichológusa.
A gyerekekkel párhuzamosan sokszor a szülő is szoronghat, akár a gyerekkorából adódó kellemetlen iskolai élmények miatt, akár azért, hogy a gyereke helyt fog-e állni az iskolában – magyarázza Bognár Emese.
Szerinte első osztályban a tanulás mellett sok új kihívással találkoznak a gyerekek, a napirend sokkal kötöttebb lesz, mindent gyorsabban és hatékonyabban kell csinálni – az étkezéstől, az öltözésig. A szakember szerint fontos, hogy a szülők felismerjék ezt, és reális elvárásokat fogalmazzanak meg a gyerekeikkel szemben, hiszen a kicsik nem fognak azonnal írni, olvasni, számolni, vagy a 45 perces órákat végig ülni.
Hogyan segíthet a szülő?
Legtöbbet azzal tudnak nekik segíteni, ha nem a teljesítményre koncentrálnak, hanem inkább a befektetett munkát értékelik, és rendszeresen dicsérik őket. Fontos, hogy a gyerek ne azt érezze, hogy a szülői szeretet attól függ, ő hogyan teljesít az iskolában – teszi hozzá a szakember.
A teljesítményszorongás az esti közös beszélgetésekkel, a családi környezettel és a biztonság érzetének erősítésével csökkenthető. Ha a problémák több hónapon keresztül fennállnak, érdemes a pedagógusokkal, majd indokolt esetben pszichológussal is beszélni annak érdekében, hogy a gondok a lehető leghamarabb megoldódjanak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
