Ilyenek lesznek a 2022-es középiskolai felvételi pontszámítási szabályai

Be lehet-e jutni valamelyik gimnáziumba a központi felvételi megírása nélkül? Ahol kötelezővé tették az írásbelit és a szóbelit, ott hány pontot lehet szerezni a vizsgákkal? Milyen tantárgyakat vesznek figyelembe a hozott pontok számításakor? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

  • Csik Veronika

A középfokú iskolák a jelentkezőket háromféle szempontrendszer alapján rangsorolhatják:

  • vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot,
  • vagy a jegyeket, az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét.

A központi írásbeli felvételit csak a gimnáziumok és a technikumok tehetik kötelezővé, de közel sem mindegyik intézmény dönt így.

1. Tanulmányi eredmények

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag az általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben szereplő osztályzatokat kell érteni. Tehát nem számít a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen, a sportversenyen elért eredmény.

Az, hogy milyen tantárgyakból nézik a jegyeket, nem egységes - minden részletszabályról maguk az iskolák döntenek. A tanulmányi eredmények számításakor a jelentkezés tanévének félévi eredményeit is figyelembe lehet venni, a magatartás és a szorgalom kivételével.

2. Ha van írásbeli (és szóbeli) vizsga is, mi számít?

A középiskolák maguk döntik el, kötelezővé teszik-e a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredmény a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza. A gimnáziumok és technikumok arról is dönthetnek, hogy mindkét tárgyból (vagyis magyar nyelvből és matematikából) vagy csak az egyikből teszik kötelezővé a felvételi vizsgát.

Az is előfordulhat, hogy az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másik tárgyból szerzett pontokat. Ha szóbelizni is kell, mert az adott középiskola ezt előírja, a szóbeli felvételi eredménye maximum a felvételi összpontszám 25 százalékát határozhatja meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.