Ilyenek lesznek a 2022-es középiskolai felvételi pontszámítási szabályai

Be lehet-e jutni valamelyik gimnáziumba a központi felvételi megírása nélkül? Ahol kötelezővé tették az írásbelit és a szóbelit, ott hány pontot lehet szerezni a vizsgákkal? Milyen tantárgyakat vesznek figyelembe a hozott pontok számításakor? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

  • Csik Veronika

A középfokú iskolák a jelentkezőket háromféle szempontrendszer alapján rangsorolhatják:

  • vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot,
  • vagy a jegyeket, az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét.

A központi írásbeli felvételit csak a gimnáziumok és a technikumok tehetik kötelezővé, de közel sem mindegyik intézmény dönt így.

1. Tanulmányi eredmények

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag az általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben szereplő osztályzatokat kell érteni. Tehát nem számít a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen, a sportversenyen elért eredmény.

Az, hogy milyen tantárgyakból nézik a jegyeket, nem egységes - minden részletszabályról maguk az iskolák döntenek. A tanulmányi eredmények számításakor a jelentkezés tanévének félévi eredményeit is figyelembe lehet venni, a magatartás és a szorgalom kivételével.

2. Ha van írásbeli (és szóbeli) vizsga is, mi számít?

A középiskolák maguk döntik el, kötelezővé teszik-e a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredmény a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza. A gimnáziumok és technikumok arról is dönthetnek, hogy mindkét tárgyból (vagyis magyar nyelvből és matematikából) vagy csak az egyikből teszik kötelezővé a felvételi vizsgát.

Az is előfordulhat, hogy az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másik tárgyból szerzett pontokat. Ha szóbelizni is kell, mert az adott középiskola ezt előírja, a szóbeli felvételi eredménye maximum a felvételi összpontszám 25 százalékát határozhatja meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.