Nem rendelhetnek el online oktatást azokban az osztályokban, ahol a diákok már kaphatnak oltást

A jelenlegi szabályok szerint azokban az osztályokban, amelyekben a diákok az életkoruk miatt már kaphatnak koronavírus elleni oltást, nem lehet áttérni online oktatásra.

  • Csik Veronika

A Népszava információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lényegében megtiltotta az iskoláknak, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás. A lap szerint a "főszabály" alapján így hatodik évfolyam felett nem lehet tanügyi intézkedéseket elrendelni még akkor sem, ha egy vagy több diák vagy tanár megbetegszik.

A Népszava többször is megkereste a minisztériumot, azt szerették volna megtudni, van-e kivétel a fenti szabály alól, de választ még nem kaptak. Ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter megerősítette,

hatodik osztály felett nincs tanügyi intézkedés, járványügyi viszont lehetséges; ha egy vagy több diák megbetegszik, számukra a népegészségügyi hivatal elrendelhet karantént.

A lap értesülései szerint az iskolák olyan intézkedési tervet kaptak kézhez, melyben az áll, hogy bárki (tanár, diák vagy más iskolai dolgozó), aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek, még akkor sem, ha például egy közvetlen családtagja betegszik meg. Azaz a karanténkötelezettség sem vonatkozik rá.

A témában Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) is megszólaltatta a lap. A szakszervezet szerint érthetetlen a döntés: nem enyhébb, hanem szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, hiszen a 12 év alattiakat eleve nem lehet még oltatni, és a delta variáns az oltottak között is terjedhet.

Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja elmondta, hogy megkeresték a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), ahol azt mondták nekik, jelenleg valóban ez az eljárás, de azt nem tudták megmondani, milyen szakmai ajánlások alapján döntöttek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.