A jelenlegi szabályok szerint azokban az osztályokban, amelyekben a diákok az életkoruk miatt már kaphatnak koronavírus elleni oltást, nem lehet áttérni online oktatásra.
A Népszava információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lényegében megtiltotta az iskoláknak, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás. A lap szerint a "főszabály" alapján így hatodik évfolyam felett nem lehet tanügyi intézkedéseket elrendelni még akkor sem, ha egy vagy több diák vagy tanár megbetegszik.
A Népszava többször is megkereste a minisztériumot, azt szerették volna megtudni, van-e kivétel a fenti szabály alól, de választ még nem kaptak. Ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter megerősítette,
hatodik osztály felett nincs tanügyi intézkedés, járványügyi viszont lehetséges; ha egy vagy több diák megbetegszik, számukra a népegészségügyi hivatal elrendelhet karantént.
A lap értesülései szerint az iskolák olyan intézkedési tervet kaptak kézhez, melyben az áll, hogy bárki (tanár, diák vagy más iskolai dolgozó), aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek, még akkor sem, ha például egy közvetlen családtagja betegszik meg. Azaz a karanténkötelezettség sem vonatkozik rá.
A témában Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) is megszólaltatta a lap. A szakszervezet szerint érthetetlen a döntés: nem enyhébb, hanem szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, hiszen a 12 év alattiakat eleve nem lehet még oltatni, és a delta variáns az oltottak között is terjedhet.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja elmondta, hogy megkeresték a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), ahol azt mondták nekik, jelenleg valóban ez az eljárás, de azt nem tudták megmondani, milyen szakmai ajánlások alapján döntöttek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
