Ma indult az iskola Romániában, máris van, ahol csak online tanulhatnak a diákok

Bár személyesen kezdődött a tanév, arra készülnek, hogy szükség esetén ismét áttérnek az online oktatásra azokon a településeken, ahol magas a fertőzöttek száma – online oktató iskolák már most vannak.

  • Eduline/MTI

A csaknem hárommillió diák közül már most is van több mint ötezer, aki csakis az online találkozhat tanáraival és osztálytársaival.  Az országban ugyanis jelenleg 12 olyan település van (többségük Szatmár megyében), ahol a fertőzési ráta már meghaladta a hat ezreléket és át kellett térni az online oktatásra, néhány bukaresti iskolát pedig a befejezetlen építkezések, felújítások miatt nem nyitottak ki.

Az oktatási és az egészségügyi miniszter közös rendelete szerint azokon a településeken, ahol sokan fertőződnek meg, csak az óvodások, illetve az iskola-előkészítő osztályok és kisegítő iskolák tanulói járhatnak be az iskolákba. Hasonlóképpen két hétre online oktatásra tér át minden olyan osztály, ahol fertőzést mutattak ki valamelyik diáknál, azok a 12 év feletti diákok azonban, akik be vannak oltva, továbbra is személyesen részt vehetnek a tanórákon.

A karanténintézkedést a nyolcadik nap után fel lehet oldani a beoltatlan diákok esetében is, ha iskolában letesztelik őket és az eredménye negatív. Zárt térben kötelező a maszk, Bukarestben egy helyi rendelet alapján az iskolák környékén várakozó szülőknek a szabadban is maszkot kell viselniük.

Itt nem az oltás véd meg

A közoktatási rendszer 317 531 alkalmazottja közül 193 430 (kevesebb mint 61 százalék) van beoltva. Ez az arány csaknem kétszerese az országos (31 százalékos) átoltottsági átlagnak. A beoltható (12 év feletti) diákok átoltottsága jóval kisebb az átlagnál: szeptember 4-ig kevesebb mint 200 ezer tizenéves vette fel a koronavírus elleni oltást, ami 12 százalékos átoltottsági arányt jelent.

Azért, hogy javuljanak a számok, a következő két hónapban a diákok, szülők és tanárok az oktatási intézmények orvosi rendelőiben, az iskolában szervezett mobil oltópontokon, vagy a közeli oltóközpontokban is kérhetik az oltást.

Eközben Koszovóban szeptember végére tolták az iskolakezdést, az osztrák iskolákban rendszeresen tesztelik a diákokat, és a maszkviselés a tanórákon is kötelező. A szerb diákok is maszkban tanulnak, Horvátországban csak ötödik osztálytól kell maszkot hordani a diákoknak, és csak ott, ahol nem lehet betartani a 1,5 méteres távolságot. A közös helyiségekben ugyanakkor viselni kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.