Marad a maszk és a 1,5 méter, de lazább szabályokkal indult az iskola Horvátországban

Optimista a horvát oktatási vezetés, szerintük ez az iskolaév járványügyi szempontból kedvezőbb lesz, mint az előző. Ettől függetlenül a maszkviselés marad a sulikban.

  • Eduline/MTI

Ebben a tanévben enyhébbek lesznek a korlátozások, mint tavaly voltak - mondta Radovan Fuchs oktatási miniszter. Csak ötödik osztálytól kell maszkot hordani a diákoknak, és csak ott, ahol nem lehet betartani a 1,5 méteres távolságot. A közös helyiségekben ugyanakkor viselni kell - hangsúlyozta.

Horvátországban azok a tanárok, akik be vannak oltva, nem kell, hogy maszkban adjanak elő az órákon, az oltatlanoknak azonban kötelező.

Az országban hétfőtől életbe lépett az a rendelet, miszerint minden olyan személynek rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel, aki közvetlen kapcsolatba lép más személyekkel, olyan intézményben dolgozik, ahol fennáll a vírus terjedésének veszélye - ide tartozik az egészségügy mellett az oktatás is.

A járvány mellett más probléma is akad

Az oktatási miniszter a tanévnyitón egy zárai általános iskolában kívánt sok szerencsét a diákoknak, a tanároknak és az igazgatóknak az iskolakezdéshez. Külön köszöntötte az elsősöket, akik most először ülhettek be az iskolapadokba, és egyben aggodalmának is hangot adott, hogy folytatódik a trend, miszerint évről évre kevesebb gyerek iratkozik be az iskolákba.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.