Családi pótlék érettségi után is: kinek jár és meddig jár a támogatás?

A tanév kezdetekor sok kérdés merül fel a családi pótlékkal kapcsolatban is, összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

  • Bezzeg Hanna

A családi pótlék összege jelenleg havi 12200 és 25900 forint között mozog, a pontos összeg függ a gyermekek számától, azok egészségi állapotától és a családszerkezettől is. A tanévkezdés előtt azonban felmerül a kérdés:

egyetemista gyerekek után is igényelhető?

A családi pótléknak két fajtája létezik: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás a tankötelezettségi korhatárig (hat éves korig), az iskoláztatási támogatás pedig ez után jár. Ez utóbbivel kapcsolatban gyakran felmerül, vajon felsőoktatásban tanuló gyermek után is folyósítják-e. Sajnos a válasz nem, egyetemisták után már nem jár családi pótlék. A fentebb említett szabály szerint ugyanis az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség teljes ideje alatt, de legfeljebb a diák 20 éves koráig igényelhető. Az viszont jó hír, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgató még eltartottnak minősül, így amennyiban van testvéretek, úgy a szülők magasabb összegű családi pótlékot igényelhetnek.

Szintén van lehetőség arra, hogy saját jogon kérelmezzetek iskoláztatási támogatást, amennyiben köznevelési intézményben tanulmányokat folytattok, a tankötelezettségetek megszűnt, és néhány további feltételnek is megfeleltek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.