Komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár – ez derül ki a különböző Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekből. Pedig a nagyobb városokban szinte egyáltalán nincsenek szolgálati lakások, az albérletek pedig kifejezetten drágák: Budapesten kezdő tanári bérből még egy külső kerületben lévő, egyszobás panellakás bérleti díját is nehéz kigazdálkodni.
Van, aki szívesen váltana iskolát, de csak olyan településen tud állást vállalni, ahol szolgálati lakást is biztosítanak. Más olyan intézményt keres, ahol némi lakhatási támogatást tudnak adni a tanároknak, de van olyan hirdető is, aki kollégiumi elhelyezést is elfogad – ez derül ki azokból a hirdetésekből, amelyeket az elmúlt napokban tanárok tettek közzé a pedagógusállásokat kínáló és keresőket tömörítő, több tízezres tagszámú Facebook-csoportokban.
Nem véletlen, hogy van olyan Tolna megyei nemzetiségi iskola, amely magyar szakos tanárt és tanítót is keres, és eleve azzal hirdeti a betöltetlen állásokat, hogy „kiemelt bérezéssel és lakhatással” várják az új munkatársakat. Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisváros iskolájában matematika-fizika vagy matematika-informatika szakos tanárt keresnek, nekik ajánlanak szolgálati lakást, egy Hajdú-Bihar megyei általános iskola pedig – nem tagadva, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek magas aránya miatt bőven van munka – azzal bátorítja pályázásra a pedagógusokat, hogy az iskola épületében van üres szolgálati lakás. A hirdetések alapján néhány településen csak olyan házaspárok kaphatnak lakást, ahol mindkét fél pedagógus, máshol nincs ilyen megkötés, ahol pedig nincs üres ingatlan, de az önkormányzat tud segíteni, ott lakhatási támogatást adnak.
Bár a Magyar falu programban száz kistelepülés szolgálati lakásainak kialakítására ötmilliárd forintot különítettek el, sok helyen már korábban a kedvezményes lakásbérlés lehetőségével próbáltak tanárokat, tanítókat, óvónőket csábítani a helyi iskolába, óvodába. Ilyen lehetőségek azonban éppen onnan hiányoznak, ahol kifejezetten drágák a lakások és az albérletek – a Közigállás.gov.hu-n és a Facebook-csoportokban közzétett álláshirdetésekből kiderül, hogy a budapesti és a nagyobb városokban működő iskolák jellemzően nem tudnak szolgálati lakást biztosítani.
Albérletben, rokonoknál, ismerősöknél
Pedig az egyre emelkedő ingatlanárak és az évek óta stagnáló pedagógusbérek miatt valószínűleg egyre fontosabb választási szempont lesz a tanárok, tanítók számára, hol kaphatnak lakhatási támogatást vagy szolgálati lakást. Az iskolákban, óvodákban dolgozók ugyanis komoly lakhatási problémákkal küzdenek, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, a Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti irodája, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Pedagógusok Szakszervezete közös, 2020-as kutatása sötét képet fest lakhatási viszonyaikról.
Az eredményekből kiderül: a helyzetük minden szempontból rosszabb, mint az ország összlakosságáé. A kérdőívet kitöltő oktatási dolgozók az országos átlaghoz képest zsúfoltabb háztartásokban élnek, és több időt töltenek ingázással. Az átlagnál többen laknak albérletben vagy rokonoknál, ismerősöknél, és kevesebben saját lakásban. Budapesten és a nagyobb városokban a legnagyobb problémát a drága albérletek jelentik, de sokan említették azt is, hogy rövid időre ugyan, de időnként elmaradnak a lakbérrel, a rezsivel vagy a hitelek törlesztőrészleteivel – vagyis a fizetőképesség határán billegnek.
A fiatal tanárok, tanítók, óvodapedagógusok küzdenek a legtöbb lakhatási gonddal: magasak a lakásárak és az albérletárak is, ezek kifizetéséhez nincs elég megtakarításuk, és nem elég magas a fizetésük. Árulkodó adat az is, hogy a válaszolók a jövedelmükből körülbelül 50 százalékkal többet költenek lakhatásra, mint az országos átlag, sőt ez az arány a budapestiek, az albérletben élők és a fiatalok körében még magasabb.
Albérlet: 90 ezer. Fizetés: 150 ezer
Az ingatlan.com hirdetései alapján ugyanis Budapest külső kerületeiben egy egyszobás panellakásért is 100 ezer forint körüli bérleti díjat kell fizetni. A vidéki nagyvárosokban valamivel olcsóbbak a lakások: Miskolcon már havi 70 ezer forintért is lehet találni kiadó panellakást, míg Szegeden, Pécsett és Debrecenben inkább 80 és 110 ezer forint között mozognak az árak a lakások elhelyezkedésétől, felszereltségétől és állapotától függően.
A bérleti díjon felül számolni kell a rezsivel, ami körülbelül negyven-ötvenezer forint, vagyis aki egyedül szeretne élni egy garzonlakásban, havi 120-150 ezer forintos kiadással számolhat – ezen felül kell kalkulálnia az egyéb kiadásokkal, például az élelmiszerre, közlekedésre, ruhákra fordítandó összeggel.
Márpedig egy kezdő tanár ennyit nem tud kifizetni. A „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint, ez nettó 150 ezer forint körüli fizetést jelent, vagyis pont annyit, amennyi a lakásbérlésre elmegy. Azok sincsenek sokkal könnyebb helyzetben, akik már nem teljesen kezdők: hat-nyolc év tanítási gyakorlattal, mesterszakos diplomával bruttó 263 ezer forintra számíthatnak, ehhez jön hozzá a 26 ezer forintos pótlék. Ez azt jelenti, hogy kézhez 190 ezer forint körüli összeget kapnak.
Lakhatási támogatás kell. Vagy inkább béremelés
A Nemzeti Pedagóguskar több helyzetértékelő dokumentumában is azt szorgalmazta, hogy (amellett, hogy a béreket valamilyen társadalmi standardhoz, például a diplomás átlagbérhez kellene kötni) a kezdő pedagógusokat többek között lakhatási támogatással kellene segíteni, ahogy a hátrányos helyzetű kistelepülésekre is úgy lehetne több tanárt, tanítót és óvodapedagógust vonzani, ha az ott munkát vállalók lakhatási támogatást kapnánaak.
A két nagy szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is időről időre felhívja a figyelmet a tanárok lakhatási problémáira, amelyre a megoldást a bérek rendezése jelentené, de – derül ki a korábban már idézett kutatás eredményeiből – a legtöbb érintett pénzbeli segítséget, olcsó szolgálati lakásokat vagy bérlakásokat, illetve olcsó, kedvezményes hiteleket is szívesen látna.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
