Karantén és rövidlátás? Ez lehet a járványhelyzet újabb aggasztó hozadéka

Vajon mennyire írhatóak az eredmények a digitális oktatás számlájára?

  • Eduline

2020 márciusától világszerte laptopok és tabletek képernyői mögé kényszerültek a diákok. Naponta hosszú órákat töltöttek a készülékekkel, sokan pedig „kicsengetés után” is azokkal foglalták le magukat, hiszen a megcsappant kültéri lehetőségek miatt a négy fal között kellett elütni az időt.

A hvg.hu a British Journal of Ophthalmology című szakfolyóiratban bemutatott tanulmány alapján arról ír, hogy a bezártság egy újabb, nemkívánatos hozadéka lehet a rövidlátás, melyet több gyereknél diagnosztizáltak a digitális oktatás elterjedését követően.

Közel 700 hong-kongi diák bevonásával vizsgálták az online oktatás és a szemek egészségének kapcsolatát, az eredmények pedig nem túl biztatóak.

„A vizsgálat alapján a megkérdezett gyerekek mintegy 19,5 százalékánál alakult ki rövidlátás, mindössze pár hónap alatt. Korcsoport alapján ez az arány 28, 27 és 28 százalék volt a hat, hét és nyolcéveseknél, ami azért is ijesztő, mert a járvány előtt esetükben 17, 16 és 15 százalékos arányokról voltak feljegyzések egy egyéves periódusra vonatkozóan.”

A válaszokat kiértékelve arra is fény derült, hogy drasztikusan – napi átlagos 1 óra 15 percről 24 percre - lecsökkent az az idő, amelyet a gyerekek a szabadban töltöttek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan, az átlagos napi 2,5 óráról átlagos napi 7 órára nőtt a képernyő előtt töltött idő. Bár az eredmények aggodalomra adhatnak okot, a kutatást végző szakemberek hozzátették, hogy egyelőre nem találtak olyan bizonyítékot, ami egyértelműsítené az ok-okozati összefüggést a rövidlátás és a bezártság között.

 

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.