Vajon mennyire írhatóak az eredmények a digitális oktatás számlájára?
2020 márciusától világszerte laptopok és tabletek képernyői mögé kényszerültek a diákok. Naponta hosszú órákat töltöttek a készülékekkel, sokan pedig „kicsengetés után” is azokkal foglalták le magukat, hiszen a megcsappant kültéri lehetőségek miatt a négy fal között kellett elütni az időt.
A hvg.hu a British Journal of Ophthalmology című szakfolyóiratban bemutatott tanulmány alapján arról ír, hogy a bezártság egy újabb, nemkívánatos hozadéka lehet a rövidlátás, melyet több gyereknél diagnosztizáltak a digitális oktatás elterjedését követően.
Közel 700 hong-kongi diák bevonásával vizsgálták az online oktatás és a szemek egészségének kapcsolatát, az eredmények pedig nem túl biztatóak.
„A vizsgálat alapján a megkérdezett gyerekek mintegy 19,5 százalékánál alakult ki rövidlátás, mindössze pár hónap alatt. Korcsoport alapján ez az arány 28, 27 és 28 százalék volt a hat, hét és nyolcéveseknél, ami azért is ijesztő, mert a járvány előtt esetükben 17, 16 és 15 százalékos arányokról voltak feljegyzések egy egyéves periódusra vonatkozóan.”
A válaszokat kiértékelve arra is fény derült, hogy drasztikusan – napi átlagos 1 óra 15 percről 24 percre - lecsökkent az az idő, amelyet a gyerekek a szabadban töltöttek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan, az átlagos napi 2,5 óráról átlagos napi 7 órára nőtt a képernyő előtt töltött idő. Bár az eredmények aggodalomra adhatnak okot, a kutatást végző szakemberek hozzátették, hogy egyelőre nem találtak olyan bizonyítékot, ami egyértelműsítené az ok-okozati összefüggést a rövidlátás és a bezártság között.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
