Vajon mennyire írhatóak az eredmények a digitális oktatás számlájára?
2020 márciusától világszerte laptopok és tabletek képernyői mögé kényszerültek a diákok. Naponta hosszú órákat töltöttek a készülékekkel, sokan pedig „kicsengetés után” is azokkal foglalták le magukat, hiszen a megcsappant kültéri lehetőségek miatt a négy fal között kellett elütni az időt.
A hvg.hu a British Journal of Ophthalmology című szakfolyóiratban bemutatott tanulmány alapján arról ír, hogy a bezártság egy újabb, nemkívánatos hozadéka lehet a rövidlátás, melyet több gyereknél diagnosztizáltak a digitális oktatás elterjedését követően.
Közel 700 hong-kongi diák bevonásával vizsgálták az online oktatás és a szemek egészségének kapcsolatát, az eredmények pedig nem túl biztatóak.
„A vizsgálat alapján a megkérdezett gyerekek mintegy 19,5 százalékánál alakult ki rövidlátás, mindössze pár hónap alatt. Korcsoport alapján ez az arány 28, 27 és 28 százalék volt a hat, hét és nyolcéveseknél, ami azért is ijesztő, mert a járvány előtt esetükben 17, 16 és 15 százalékos arányokról voltak feljegyzések egy egyéves periódusra vonatkozóan.”
A válaszokat kiértékelve arra is fény derült, hogy drasztikusan – napi átlagos 1 óra 15 percről 24 percre - lecsökkent az az idő, amelyet a gyerekek a szabadban töltöttek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan, az átlagos napi 2,5 óráról átlagos napi 7 órára nőtt a képernyő előtt töltött idő. Bár az eredmények aggodalomra adhatnak okot, a kutatást végző szakemberek hozzátették, hogy egyelőre nem találtak olyan bizonyítékot, ami egyértelműsítené az ok-okozati összefüggést a rövidlátás és a bezártság között.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
