Karantén és rövidlátás? Ez lehet a járványhelyzet újabb aggasztó hozadéka

Vajon mennyire írhatóak az eredmények a digitális oktatás számlájára?

  • Eduline

2020 márciusától világszerte laptopok és tabletek képernyői mögé kényszerültek a diákok. Naponta hosszú órákat töltöttek a készülékekkel, sokan pedig „kicsengetés után” is azokkal foglalták le magukat, hiszen a megcsappant kültéri lehetőségek miatt a négy fal között kellett elütni az időt.

A hvg.hu a British Journal of Ophthalmology című szakfolyóiratban bemutatott tanulmány alapján arról ír, hogy a bezártság egy újabb, nemkívánatos hozadéka lehet a rövidlátás, melyet több gyereknél diagnosztizáltak a digitális oktatás elterjedését követően.

Közel 700 hong-kongi diák bevonásával vizsgálták az online oktatás és a szemek egészségének kapcsolatát, az eredmények pedig nem túl biztatóak.

„A vizsgálat alapján a megkérdezett gyerekek mintegy 19,5 százalékánál alakult ki rövidlátás, mindössze pár hónap alatt. Korcsoport alapján ez az arány 28, 27 és 28 százalék volt a hat, hét és nyolcéveseknél, ami azért is ijesztő, mert a járvány előtt esetükben 17, 16 és 15 százalékos arányokról voltak feljegyzések egy egyéves periódusra vonatkozóan.”

A válaszokat kiértékelve arra is fény derült, hogy drasztikusan – napi átlagos 1 óra 15 percről 24 percre - lecsökkent az az idő, amelyet a gyerekek a szabadban töltöttek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan, az átlagos napi 2,5 óráról átlagos napi 7 órára nőtt a képernyő előtt töltött idő. Bár az eredmények aggodalomra adhatnak okot, a kutatást végző szakemberek hozzátették, hogy egyelőre nem találtak olyan bizonyítékot, ami egyértelműsítené az ok-okozati összefüggést a rövidlátás és a bezártság között.

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.