Iskolabezárások világszerte: több mint hatszáz millió gyerek esett ki az oktatásból

Akár évtizedekig negatív hatással lehet a gyermekek fejlődésére az iskolák bezárása - figyelmeztetett az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

  • Eduline/MTI

Az új tanév előtt érdemes egy kicsit körbenézni a világban - döbbenetes hatása volt az iskolabezárásoknak. James Elder, az UNICEF szóvivője szerint a járvány miatt több mint hatszáz millió gyerek marad ki az iskolából.

Az online oktatás megoldás lehetett volna, de a probléma egyes országokban komolyan jelen van. Például az iskolaköteles gyerekek közel 40 százaléka nem jár iskolába Afrika keleti és déli részén. A járvány előtt 37 millió gyerek maradt ki az iskolából, de a pandémia miatt elrendelt iskolabezárások miatt ez a szám 32 millióval nőtt.

A szóvívő azt is hozzátette, hogy csak Ugandában a 10 és 24 év közötti korosztályban több mint ötödével emelkedett a terhességek száma. James Elder szerint a probléma olyan komoly, hogy a védőoltások hiánya miatt a szegényebb országokban az iskolák újranyitását nem szabadna a tanárok és a diákok immunizálásához kötni.

Az UNICEF előrejelzése szerint mindennek hatása évtizedeken keresztül érezhető lesz. Sőt a szervezet becslései szerint a tanulmányaikat be nem fejező diákok nemzedéke összességében tíz billió dollárral kevesebbet fog keresni élete során.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.