A kormány szerint 72 százalékkal többet költenek a közoktatásra, mint 2010-ben - a pályakezdő tanárok fizetése azonban egy albérletre sem elég.
108 milliárd forinttal jut több jövőre a köznevelésre, mint az idén - idézi a Magyar Nemzet Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát, aki egy parlamenti kérdésre válaszolva azt írta, 2010 óta 72 százalékos a növekedést ezen a területen. Rétvári Bence felsorolta a sokszor ismételt mondatokat is: ez a támogatás fedezi a mindenkinek ingyenes tankönyveket, a béremeléseket, az iskola felújításokat és új taneszközöket is.
Ami a "béremelést" illeti, az oktatásban dolgozók már nem ilyen optimisták. A kormány álláspontja ugyanis továbbra is az, hogy „2013 és 2017 között négy lépcsőben ötven százalékkal emelték meg a pedagógusfizetéseket”. Ez a gyakorlatban viszont annyit jelent, hogy a pedagógusok bérét a korábbi ígéretekkel ellentétben a mai napig a 2014-es minimálbér alapján számítják.
Az akkor 101 500 forint volt, ma pedig már 167 400 forint. Vagyis a pedagógusok bérét több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje. A szakszervezetek évek óta próbálnak tárgyalni a kormánnyal a bérrendezésről, egyelőre sikertelenül.
A pályakezdő tanárok fizetése egy budapesti albérletre sem elég. Európai összevetésben is a sor végén kullogunk. Egy 2019-es jelentés szerint a 2017/2018-as tanévben egy kezdő óvodapedagógus vagy tanító éves bruttó fizetése 6875 euró (2 millió 286 ezer forint) volt, ami egy hónapra lebontva bruttó 190 ezer forintot jelent. Nem járnak sokkal jobban az egyetemi végzettségű tanárok sem, az ő kezdő bérük éves szinten 7639 euró (két és félmillió forint).
Mindezért legalább öt év egyetem
A sokat emlegetett tanárhiány mellett nem meglepő, hogy a pedagógusképzések friss diplomásainak több mint 88 százaléka a saját szakmájában tud elhelyezkedni. A pályakövetési statisztikák alapján a tanárok alig két hónap alatt állást is találnak, a kötelező szakmai gyakorlat miatt náluk a legnagyobb az egyetem alatt dolgozók száma is – a 2017/2018-ban abszolvált hallgatók közel 70%-a dolgozott a képzése végén.
Komoly probléma viszont a lemorzsolódás és a pályaelhagyás. A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen "pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést", diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pályára lépők száma pedig éppen csak meghaladta a 6 ezret. Előfordul, hogy a hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábbi felméréseiből.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
