A férfi kihasználta a gyerekek iránta kialakult bizalmát és 2015-től négy éven keresztül több tanulóhoz is szexuálisan közeledett, fejlődésüket veszélyeztette, többeket szexuálisan bántalmazott.
A Fővárosi Főügyészség még tavaly augusztusban emelt vádat a 60-as éveiben járó férfi ellen, aki az egyik fővárosi iskolában gondnokként dolgozott, illetve szakköröket vezetett.
A férfi ugyanis 2015-2019. között 7-11 év közötti lányokat vett rá, hogy az általa szervezett edzések alkalmával a kazánházban, a jelenlétében öltözzenek át, illetve az óraközi szünetekben minél többször látogassák meg. Ilyenkor többször is a ruhájuk alá nyúlva simogatta, puszilgatta őket, és a bizalmukba férkőzve minél közelebbi testi kontaktust igyekezett kialakítani velük. Az egykori gondnok a nyári táborozások alkalmával is hasonlóan viselkedett a felügyeletére bízott lányokkal.
A Fővárosi Törvényszék a férfit 2020 szeptemberében letartóztatta, aki novemberben, az előkészítő ülésen mindent bevallott, a tárgyalás jogáról pedig lemondott. Az elsőfokú bíróság 11 év és 8 hónap fegyházbüntetésre ítélte, illetve végleges hatállyal eltiltotta őt minden olyan foglalkozás és tevékenység végzésétől, ahol 18. életévet be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezhetné, vagy ilyen személlyel hatalmi, illetve befolyási viszonyba kerülne.
Az elsőfokú ítélet ellen a férfi és védője enyhítésért fellebbezett, ez azonban nem járt sikerrel - az első fokú ítéletet helyben hagyták.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
