Az új fogalom mögött azt értjük, amikor egy diákot azért szekálnak vagy közösítenek ki, mert elkapta a fertőzést. Jocó bácsi, a népszerű történelemtanár már hallott olyan diákról is, aki inkább eltitkolta betegségét, nehogy megbélyegezzék a többiek.
Ötödiktől nyolcadik osztályig a diákok több mint kétharmada tapasztalt már iskolai zaklatást - mondta el az ATV Híradójának az ADOM Diákmozgalom szóvivője.
A bullying egyik formája az online zaklatás, ami a pandémia alatt a diákok fő terepe lett a társuk kiközösítésére, bántására. Az ADOM Diákmozgalom szóvivője példaként egy visszahúzódó tanuló esetét említette, akinek a rosszakarói készítettek egy kamu profilt és oda töltöttek fel róla különböző kellemetlen dolgokat. "Így számára az iskolába járás nem egy baráti közösségbe való visszatérést jelentett, hanem napi szinten ezen kellett stresszelnie a dolgozatok mellett, hogy ma mivel fognak betámadni" - mondta Schermann Fruzsina.
A zaklatás legújabb formája viszont az úgynevezett covid bullying.
"Amikor még a jelenléti oktatásban a diákok találkoztak, és valaki covidos volt vagy a koronavírus tünetei produkálta - tehát gyanúba keveredett - a diákok próbáltak különböző módon keresztbe tenni neki, érzékeltetve, hogy most ki van közösítve" - nyilatkozta Schermann a problémáról.
A sokak által csak Jocó Bácsiként ismert Balatoni József történelemtanár ilyen durva esetekkel még nem találkozott, ugyanakkor azt elmondta, hallott már olyan diákról, aki inkább eltitkolta a betegségét, nehogy megbélyegezzék a többiek.
De nem csak a covid bullying jelenthet problémát jelenleg az iskolákban. Korábban írtunk róla, hogy a Pedagógusok Szakszervezete szerint minden intézményben szükség lenne iskolapszichológusokra, hogy kezelni lehessen a járvány okozta traumákat.
Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
