Ha a vírushelyzet nem szól közbe, kereken 75 nap múlva kell újra iskolapadba ülnie az általános és középiskolásoknak. De mikor kezdenek az egyetemisták? Minden dátumot összeszedtünk.
A 2021/22-es tanév rendje szerint - egy cseppet sem meglepő módon - a tanév 2021-ben is szeptember 1-jén indul. Ez most egy szerdai nap lesz, úgyhogy rövid héttel kezdődik majd a tanév.
A következő tanévben összesen 181 napig – a szakgimnáziumokban 179, a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 napig – kell majd iskolába járni. Ez alól a végzősök kivételek: az érettségi előtt álló középiskolásoknak az utolsó tanítási nap 2022. április 29-én lesz. A két évfolyamos rész-szakképesítésekre való felkészítő szakiskolákban pedig 2022. május 31-ig tart majd a tanév.
Tankönyvosztás és gólyatábor
A legtöbb iskolában a nyári szünet utolsó napjaiban osztják ki a tankönyveket, jellemzően augusztus 27-31. között. A budapesti Bolyai János Technikumban már most kitette a menetrendet, náluk augusztus 25-én kezdődik a könyvek kiosztása, de a 9. évfolyamos osztályok például csak az első tanítási napon vehetik majd át a tankönyveiket.
Viszont idén az Emmi friss rendelete szerint az iskolák szervezésében nyári tábor, gólyatábor legkésőbb 2021. augusztus 23. napjáig tartható. Ami a középiskolai gólyatáborok esetében azért lehet furcsa, mert sok intézmény a hónap végén tartja a gólyatáborát - erre idén nem lesz lehetőség.
Mikor kezdenek az egyetemek?
Ezt egyeteme válogatja, de a legtöbb helyen - többek között az ELTE-n az Óbudai Egyetemen, BME-n és BGE-n is - szeptember 6-án indul az őszi félév. Az egri Eszterházy Károly Egyetemen a többi intézményhez képest valamivel későbbre, szeptember 13-ra tűzték ki az első tanítási napot. Ha elsőévesként vágtok neki a szeptembernek, akkor az egyetemi félévek menetéről itt olvashattok el mindent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
