Alig van kémiatanár az országban, és a friss tanárszakosok száma is tragikus

Évről évre egyre kevesebb diák választja a tanárszakokat, az országos tanárhiány pedig a természettudományos tárgyak jövőjét fenyegeti a legjobban. A szakemberek szerint központi változtatásokra és döntésre lenne szükség.

  • Eduline

Ahogy már korábban írtunk róla, az országosan 2078 általános iskolai feladatellátási helyen, valamint 214 gimnáziumban és 125 kombinált általános iskola-gimnáziumban nincs kémiatanár - olvasható a Magyar Kémikusok Lapjának legfrisebb számában.

Mint írják, az eredmények nem iskolákra, hanem feladatellátási helyre vonatkoznak - vidéken, néhány (3-4) kisebb tagiskola is tartozhat egy intézményhez. Így az eredmények még elszomorítóbbak, mert hozzávetőlegesen 2400 általános iskola működik az országban, de ez nagyjából 3700 feladatellátási helyet jelet. Ezeknek pedig közel 60 százalékában jelent problémát a kémiatanár-hiány. Még a budapesti gimnáziumok 38 százalékában is ez a helyzet, a szabolcsi gimnáziumoknak pedig a 68 százalékában hiányzik a kémiatanár.

De az utánpótlás is kell(ene)

Tavaly ősszel az országban csupán egyetlen helyen, mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves osztatlan kémia-fizika tanár szakos képzés. Rajta kívül 41 másik hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát - írja az Index. Az persze kérdés, végül befejezik-e az egyetemet, illetve elkezdik-e a tanári karrierjüket egyáltalán, vagy jövedelmezőbb állás után néznek.

A jelentkezők számának drasztikus csökkenését az ELTE-n is érik, de egyelőre még kisebb arányban, mint országos szinten – mondta az Indexnek Müller Viktor, az ELTE Természettudományi Kar oktatási dékánhelyettese is.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az utánpótlás problémája legnagyobb részben szerinte nem az egyetemeken múlik, sokkal inkább a tanári pálya presztízsén. Ennek változtatása, emelése pedig nem a pedagógusokat képző egyetemek, felsőoktatási intézmények hatásköre, hanem a kormányé, a döntéshozóké.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.