A tantermi oktatás a tanév végéig már nem áll vissza.
Szerdától távoktatásra áll át a legtöbb iskola Szingapúrban a koronavírus-járvány terjedése miatt - tájékoztattak a helyi hatóságok vasárnap. A tantermi oktatás a tanév végéig már nem áll vissza.
"A vírus néhány mutációja sokkal gyorsabban terjed, és fiatalabb gyerekekre is veszélyes" - indokolta a döntést Chan Chun Sing oktatási miniszter. A tárcavezető hozzátette: a számok meredek emelkedése miatt jelentősen csökkenteni kell a lakosság mozgását és interakcióit a következő napokban. Ezért vasárnaptól olyan szigorú korlátozásokat léptettek életbe a városállamban, amilyenekre a tavalyi vesztegzár óta nem volt példa.
Kína egyik tartományában - Liaoningban - szintén több iskolát és óvodát bezártak, miután május 15-én 18 új fertőzöttet regisztráltak. Ez néggyel több, mint az azt megelőző napon - közölték az egészségügyi hatóságok. Az esetek közül négy helyi fertőzésből származik Liaoning tartományból, a többi pedig behurcolt.
Mindeközben Ausztriában mától ülhetnek vissza a padokba a diákok. Ezt egyrészt a tanárok túlnyomó többségének átoltottsága, másrészt a tanulók rendszeres szűrése teszi lehetővé. Utóbbira hetente háromszor kerül majd sor és a teszt eredménye érvényes lesz az iskolán kívüli programokra is. Erről itt írtunk részletesebben.
Nagy-Britanniában is javult a járványhelyzet, így május 17-től ott is elkezdődik a brit kormány nyitási menetrendjének következő, harmadik szakasza - jelentette be múlt héten Boris Johnson brit miniszterelnök. Ez az oktatást tekintve azt jelenti, hogy lehetővé válik a többnapos iskolai kirándulások szervezése és mától a középiskolás diákoknak sem kell maszkot viselniük az osztályokban, illetve az iskolák közösségi helyiségeiben. Továbbá a hallgatók is visszatérhetnek az egyetemekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
